Újabb ülésnap a Veszprém Megyei Bíróságon, a Marian Cozma sérelmére elkövetett emberölési ügy tárgyalásán. Tanúkihallgatások és videofelvételek megtekintése zajlott egész nap.
Az első tanú, Kolompár József nem jelent meg a kihallgatáson, mivel valószínűleg a Székesfehérváron futó tárgyaláson volt „jelenése”. Mivel a bíróság a mai napra kamerafelvételek megtekintését is tervezte, így a második tanú megérkezéséig időpont-egyeztetéseket és rendőrségi jelentéseket olvasott fel a bíró.
Miután kisebb hercehurcák után végre mindenki megjelent a tárgyalóban, Murányi Miklóst szólították a tanúk padjára. Állítólag rajta kívánt bosszút kívánt állni a kérdéses estén az Enyingen összeverődött társaság. A szembesítés során szövevényes „baráti” kapcsolatra derült fény: Sztojka Ivánnal „jó ismerősöknek” titulálták egymást, Németh Győző kérdésére pedig Murányi elmondta, nem haragszik rá, amiért egy három évvel korábbi ügy során (amelynek részese az enyingi Raffael Andor is) Németh őt jelölte meg elkövetőnek.
A bíróság ezután lassított videofelvételeket tekintett meg. Raffael Sándor elsőrendű vádlott közben ismételt szembesítést kért Sztojka Ivánnal, hiszen szerinte jól látszik a felvételeken, hogy egyáltalán nem volt megőrülve, nem ütötte meg Cozmát bal kézzel hátulról, hanem két kézzel próbálta elválasztani a dulakodókat, majd megpróbálta megkerülni a tömeget, hogy kimaradjon a balhéból. Sztojka elmondta: lehet hogy rosszul látta a dolgot, azért vallott így, mert így élte át. Az elsőrendű vádlott méltatlankodott: milyen dolog az, hogy azt az embert, aki megpróbál megakadályozni egy verekedést, egy sportoló hátulról sörösüveggel fejbe veri? Ami, úgymond, akár halálos is lehetett (volna). Németh Győző is hozzászólt, szerinte egyáltalán nem látszik, hogy ő hátulról támadta meg a sportolót – valójában többszöri összenézés után Marian megfordult, és Németh szemtől szembe indult meg felé. Sztojka Iván pedig Pál Gáborral szembesítve kérdezte, hol látszik a felvételeken, hogy ő a vállába kapaszkodva rugdos bárkit?
Ezt követően a bíróság kihallgatott még néhány tanút, akik Enyingen együtt „buliztak” a többiekkel. Vallomásukból úgy tűnt, alig ismerték a vendéglátóikat, sőt egymást sem nagyon. A történtekből nem sokat láttak, vagy semmit, és csak másnap szereztek tudomást a tragédiáról.
Holnap a társaság újabb tagjait hallgatják ki.
