Az elmúlt közel tíz hónapban hazánkban is egymást követték a természeti katasztrófák. Áprilisban kitört az izlandi Eyjafjöll vulkán, és hamufelhője elérte Magyarországot. Tavasszal és a nyár folyamán a folyamatos esőzések áradásokba torkolltak. Az áradások folyamatos földcsuszamlásokat idéztek elő, elöntve iszappal a településeket. Súlyos károkat szenvedtek a falvak, városok, a mezőgazdaság. A Veszprém megyét sújtó egyik vihar ismereteink szerint 300 ezer köbméter fát döntött ki. Az áradások hatására járványveszély fenyegetett több települést.
Szinte minden esetben tudhatjuk, hogy a katasztrófák kialakulása és erősödése mögött emberi cselekedetek húzódnak meg. Önmagunk okozzuk a tragédiák jelentős részét. Sokan bíznak abban (mint a héten bekövetkezett tragédiánál is), hogy talán nem fog megtörténni az, ami ésszerű prognózisok alapján bekövetkezhet.
A Devecser-környéki gátszakadás valódi veszélyéről jelenleg senki nem beszél. A közvetlen tragédiák és hatások sokkolják az ott lakókat. A katasztrófamentők és tűzoltók saját épségüket sem kímélve próbálják az életeket menteni.
Egy nyilatkozó azt mondta, hogy a mentesítés akár heteket is igénybe vehet. Tévedett. A hatás nagyon sokáig érezhető lesz. A fő veszély az, hogy az adott településen hogyan folytatódhat az élet. Mi lesz a környező mezőgazdasági területekkel és az ivóvízzel?
Hazánk egyik kiemelkedő kincsesbányája az az ivóvízkészlet, ami a Kárpát-medencében található. A felmérések azt mutatják, hogy édesvízkészleteink egyre nagyobb veszélybe kerülnek. Helyszíni szakértői vélemények alapján nem zárható ki, hogy a Dunába is bekerülhet a 12 pH feletti, nagy koncentrációjú nehézfémeket tartalmazó iszapfolyam. Természetesen már hallhatók rémhírek is, amelyek csak további aggodalmakat váltanak ki az ott lakókból és a környéken élőkből. Természetesen többen tudni vélik, hogy az iszap radioaktív elemeket is tartalmaz. A mentés és katasztrófaelhárítás példásan végzi feladatát. Ezt tudhatjuk, hiszen sugárbiológiai méréseket is végeznek a helyszínen, hogy kizárják a sugárveszélyes anyagok nagy koncentrációjú jelenlétét, és ezzel megakadályozzák az indokolatlan pánikhangulat elterjedését.
Továbbra is bízhatunk abban, hogy talán megússzuk ezeket a tragédiákat, ám ez sehova sem vezet. Ma kell cselekedni azért, hogy a jövő katasztrófáit mérsékelni tudjuk!
Hírtöredékek:
„A tárolóból kiáramló több százezer köbméter vörösiszapos víz elsőként Kolontárt és Devecsert öntötte el. Csak Devecserben mintegy négyszáz házat érintett a katasztrófa. A helyiek beszámolója szerint nagy erővel jött az iszap, volt, ahol 2–3 méter magasan… Devecseren 400 családot, Kolontáron pedig a község egyharmadát kellett kitelepíteni. Somlóvásárhelyt is elérte a vörösiszap; az áradás tíz-tizenkét házat öntött el, a településről csaknem negyven embert kellett kimenekíteni.”
„Elöntötte a vörösiszap a Veszprém megyei Devecser és Kolontár településeket, miután hétfőn kora délután átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap tárolójának a gátja. A két településre, illetve a vasúti sínekre 6–700 ezer köbméter vörösiszap zúdult, az áradat melléképületeket, kerítéseket, állatokat sodort el. Sérülésről egyelőre nincs információ, a katasztrófavédelem megkezdte az érintett településeken a mentési munkát. Az ajkai timföldgyár vörösiszap-tárolójának gátja szakadt át hétfőn délután fél egy körül – tájékoztatta a Független Hírügynökséget a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóügyeletese. Sérülésről egyelőre nem érkezett jelentés. A két településen megkezdődtek a mentési munkák.”
„Az Ajka és Devecser között átszakadt tározóból kiömlő vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, az egészségre káros anyag. Erősen lúgos és toxikus fémeket, köztük ólmot is tartalmaz. A bőrön maró hatást fejt ki, ezért azonnal bő vízzel le kell mosni”
„Zacher Gábor toxikológus szerint ez a szerencsétlenség is tanulságul szolgálhat, hogy mennyire nem vagyunk felkészülve egy kémiai katasztrófára. Mint mondta, nem emlékszik arra, hogy akárcsak az elmúlt tíz évben lett volna olyan katasztrófa-gyakorlat, ahol kémiai balesetet szimuláltak volna.”
„A vörösiszap egy 13,5 pH-értékű anyag, amely több fémet is tartalmazhat: alumíniumot, szilíciumot, nátriumot, magnéziumot, vas-oxidot, kalciumot, vanádium-oxidot. Ezeknek a fémeknek erős a maró hatásuk, amely nagyon kellemetlen, ha a bőrrel érintkezik”
„Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közleménye szerint nincs az emberi életet és egészséget veszélyeztető sugárveszély az iszapömlés miatt. Az Országos „Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet szakemberei méréseket végeznek, a kapott információk alapján pedig tájékoztatják a lakosságot.”
„Az első áldozat egy 30 év körüli férfi, aki feltehetően menteni indult autójával, amikor az iszapáradat elsodorta személygépkocsiját, majd egy kilométerre Kolontártól a szántóföldön lerakta. A második áldozat egy idős, kolontári asszony, akinek Kossuth utcában álló háza összedőlt az áradó iszap miatt, holttestét a romok alatt találták meg.”
„Fontos az is, hogy az iszap a talajban ne jusson le nagyon mélyre, mivel a talajvízbe kerülve súlyos problémákat jelenthet. Egyrészt a talajvíz a környéken elszállítja a szennyeződést, emellett bekerülhet az ivóvízbázisba, termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel – különösen ólommal – szennyezett ivóvíz erősen mérgező – hangsúlyozta a szakértő. Az állatvilágra is veszélyt jelent maró hatása. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat a vörösiszap, de nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve veszélyes, ha mérgezett állatot fogyasztanak.”
„A vörösiszap a legnagyobb mennyiségben képződő veszélyes hulladék Magyarországon, maró lúgos kémhatása van – tájékoztatott a Levegő Munkacsoport elnöke, Simon Gergő. A bőrt és a szemet marja, de akár tárgyakat is szétmarhat. Ha nem kezdik meg az azonnali kármentesítést, a kiszáradt talajból felszálló por az emberi szervezetre önmagában is mérgező. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével szokták kármentesíteni, a szennyezett földet veszélyes hulladéklerakóba teszik – tette hozzá Simon Gergő.”
„A Mosoni-Dunáig is elérhet a vörösiszap, a legfőbb veszélyhelyzetet most ez okozza; az iszappal szennyezett Torna patak vizét a környező víztározókból hígítják.”
„A vörösiszap nehézfémeket tartalmaz, a legnagyobb problémát a magas ólomkoncentrációja jelenti. Az ólom ismert idegméreg, kis mennyiségben is veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését, de emellett a vesét is károsítja. Ezen kívül több rákkeltő nehézfémet is tartalmaz, mint a karbium, az arzén vagy a higany, és megvan az esély, hogy radioaktív anyagok feldúsultak a vörösiszapban. A lúgnak önmagában nincs hosszú távú környezeti hatása, mivel az a vízzel felhígul, viszont maró hatása kipusztítja a növényzet egy részét.”
Szacsky Mihály
Kapcsolódó oldal és cikk: www.pannonpalatinus.hu – Katasztrófa Veszprém megyében
