Ahogyan az előző naplómban is kifejtettem, tudtuk, hogy múlt hét szombaton a világ egyik legjobb csapata érkezik Veszprémbe. A hetünk második fele ennek megfelelően is zajlott, rengeteget elemeztük a hamburgi kézisek, s főként kapusaik játékát. Mint utólag kiderült, ez nem volt hiábavaló, hiszen le tudtuk győzni őket. Mind támadásban, mind védekezésben fantasztikus teljesítményt nyújtottunk. Hálóőreik alig tudtak labdához érni, ami döntőnek bizonyult. Óriási fegyverténynek tartom a diadalunkat, főként a 8,5 millió eurós költségvetésük tükrében, amelyet mi meg sem tudunk közelíteni.
A német kupacsapatok számára egyébként egy BL-meccs is olyan, mint egy bajnoki, hiszen a Bundesligában szerda-szombat ritmusban folyamatosan jó csapatok ellen játszanak. Előny volt számunkra, hogy nekünk volt egy egész hetünk felkészülni erre a csatára, ők azonban csak csütörtök reggeltől tudtak ellenünk gyakorolni.
Biztos vagyok benne, hogy nem néztek le bennünket, hiszen Európa egyik legjobb alakulata vagyunk, s ezt a Hamburg is tudta. Ám egyrészt a játékunkkal, másészt pedig a közönségünkkel meg tudtuk lepni őket. A Bundesligában a Veszprém Arénánál jóval nagyobb csarnokok is vannak, azonban ilyen fanatikus, csodálatos közönsége egyik klubnak sincs. Biztos vagyok benne, hogy a légkörtől is megijedtek Voriék. Németországban ugyanis jóval mérsékeltebbek a nézők, miközben nálunk minden rafináltság benne volt a publikum reakcióiban. Ezek a dolgok pedig ki tudják zökkenteni az ellenfél edzőjét, játékosát a ritmusából. Mindezek ellenére nem szabad elszállni magunktól, s helyén kell kezelnünk ezt a sikert.
A hétvégén ugyanilyen fontos találkozó vár ránk a Montpellier ellen, amely véleményem szerint a második legerősebb gárda a csoportunkban. Súlyzózással és egyéni képzéssel kezdtük ellenük a felkészülést, a folytatásban pedig ezúttal is az elemzésen lesz a hangsúly. Ismét egy világklasszisokat felvonultató, nagyon erős csapat látogat hozzánk, francia olimpiai-, világ és Európa-bajnokokkal. Ügy érzem, hogy ha ugyanúgy koncentrálunk, mint múlt szombaton, akkor hazai pályán jó esélyünk nyílhat otthon tartani a pontokat. Az azonban biztos, hogy Karabaticék a Hamburg elleni fiaskót követően pontszerzési reményekkel érkeznek Veszprémbe. Lehet, hogy némileg nagyképűen hangzik, de úgy gondolom, hogy a céljaink eléréséhez hoznunk kell a hazai meccseinket a Bajnokok Ligájában.
A Kecskemét elleni keddi találkozón is talán már a francia együttes elleni csata járt a veszprémi fejekben, hiszen volt néhány hibánk a találkozón, s a koncentráció nem volt végig megfelelő. Ennek ellenére simán hoztuk a mérkőzést. Szülővárosom együtteséből több meghatározó játékosuk is távozott a nyáron, s a helyükön fiatal tehetségek kaptak lehetőséget.
Nekem azonban nagyon nehéz volt kapuba állni, hiszen a huszonhét hetes terhes feleségem délelőtt elcsúszott a városban, s eltörte a bokáját. Csapatorvosunk, Mahunka Zsolt segítségével megröntgenezték, s meg is operálták. A nejem nagyon féltette a babát, én pedig mindkettejüket. A vehir.hu oldalán keresztül is szeretném megköszönni Zsoltnak a segítséget. Hál’ Isten azóta minden rendben van, igaz hat hétig fekvőgipsz vár rá. Rám pedig két fiúnk mellett sokkal több feladat, de meg fogom oldani, hiszen számomra a család a legfontosabb, s utána jön szorosan a kézilabda. Ezt a két dolgot kell összekovácsolnom az előttünk álló időszakban, s semmi mással nem szabad törődnöm.
Fazekas Nándor