A reggel nyolc órás kezdés előtt a Városháza előtt a helyi civil szerveződés képviselői adták át a Porga Gyula polgármesternek annak az aláírásgyűjtésnek az eredményét, amelyet a terület beépítésével kapcsolatban indítottak és több, mint háromezren írtak alá. Bár a képviselők csütörtökön tárgyalák volna ennek a magánberuházásnak egyik részletét, Porga Gyula polgármester végül levette azt a napirendről, és az őszi ülésszakra halasztotta a döntést.
A Városháza előtt Porga az összegyűlt emberek előtt is cáfolta a közösségi médiában szárnyra kapott, szerinte téves információkat. Rávilágított egy sokak által elfelejtett tényre, miszerint a szóban forgó magánterület valójában már több mint harminc éve, 1993 óta építési övezetnek minősül, előbb volt az, mint a Fenyves utca nagyrésze, ahol ma már újépítésű családi házak vannak. A beruházás egyébként nem önkormányzati fejleszés, hanem magánprojekt, a polgármester pedig elmondta, hogy a város számára legkedvezőbb kompromisszumot keresi. Ennek szellemében az őszi közgyűlésen határozottan a lakófunkció támogatása mellett fog érvelni a hatalmas irodaház-komplexumokkal szemben, hiszen – mint kiemelte – a helyi családok otthonteremtésének elősegítése fontos közérdek.
A polgármester a megjelent tiltakozóknak is elmondta, hogy a városvezetés olyan szabályozást támogat, amely meghatározza az épületek méretét, a Séd-pataktól való távolságot, a beépíthetőség mértékét, valamint a kötelező zöldfelületi arányt. A napirend elhalasztásáról szóló döntést azzal indokolta, hogy szeretnék csillapítani a kialakult közéleti vitát, és elegendő időt biztosítani arra, hogy minden érintett megismerhesse a beruházással kapcsolatos részleteket, mielőtt a közgyűlés érdemben döntést hozna.
A környéken élők aggodalmait tolmácsoló civilek ugyanakkor jelezték, hogy számukra a völgy egyedi természeti kincseinek megóvása az elsődleges szempont. Álláspontjukat és javaslataikat a hétfői napra meghirdetett lakossági fórumon kívánják részletesebben is a nyilvánosság elé tárni.
Abban egyet értettek viszont, hogy folyamatos kommunikációra van szükség, a civilek pedig meg is határozták azt az öt területet, ami számukra a legfonttosabb:
- Vízvédelem: megnyugtató garanciákat szeretnének a helyi vízbázis és a fenntartható vízgazdálkodás megóvására.
- Környezeti hatások: aggódnak amiatt, hogy a beépítés miként befolyásolja majd a városrész levegőminőségét és egyedi klímáját.
- Infrastruktúra: tartanak a 253 új otthon átadásával járó megnövekedett forgalomtól és a hálózatokra háruló többlettehertől.
- Átfogó tervezés: a beruházás szakaszos engedélyeztetése helyett a projekt együttes, komplex hatásvizsgálatát szorgalmazzák.
- Kommunikáció: a lakosok nyitottabb és folyamatosabb tájékoztatást remélnek a jövőben, hogy elkerülhetőek legyenek a mostanihoz hasonló félreértések és helyreálljon a maradéktalan közbizalom.
Vadkárral és a városi zöldterületekkel indult az ülés
A közgyűlésen így az Aranyosvölgy már nem szerepelt, a képviselők közt azonban így is kialakultak viták. Napirend előtti felszólalások során Katanics Sándor (Híd a Városért) Gyulafirátóton tapasztalható vadkárokról kérdezte a városvezetést. A képviselő szerint a lakosság részéről egyre több panasz érkezik a problémával kapcsolatban. Szintén napirend előtt került szóba a városi zöldfelületek kezelése. Kovács Áron (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy több lakossági visszajelzés érkezett az elmaradó fűnyírások miatt. Elmondta, hogy a biodiverzitás megőrzése továbbra is fontos cél marad, ugyanakkor a jelenleg meghagyott területek egyharmadát rendszeresen kaszálják majd, egyharmadát ritkábban kezelik, míg egyharmadát továbbra is meghagyják természetközeli állapotban. Hozzátette, az invazív növényfajok irtása továbbra is kötelező feladat, a toklász elleni védekezésre pedig külön figyelmet fordítanak.
