A magyar származású milliárdos a franciaországi cigánytelepek felszámolásával kapcsolatban többször is elmondta, hogy szerinte a 21. századi Európa legfontosabb feladata a romák integrációja. Soros nyilatkozataiban rendre felszólította az Európai Uniót, hogy nyújtson anyagi támogatást a "társadalmi kirekesztés legsúlyosabb ügyének" rendezéséhez.
Az üzletember személyesen is szerepet vállal az ügyben, Nyílt Társadalom Intézete (OSI) az utóbbi 25 évben világszerte 150 millió dollárt (30,9 milliárd forint) költött a romák helyzetének javítására. Magyarországon az OSI Szükségalap júliusban indított el egy 1,6 millió dolláros (jelenlegi árfolyamon 330 millió forintos) felzárkóztatási programot az ózdi Hétes-telepen, Sajókaza két romatelepén, a monori Tabánban és a veszprémi Pokoli toronynak nevezett házban.
Kullmann Ádám, az OSI szakértője azt mondja, a cél nem a romatelepek felszámolása, hanem élhetővé tétele. „Ez a négy helyszín olyan komoly problémákkal küzd, amelyeket nem lehet egymástól szétválasztani, a borzalmas lakásviszonyok szoros összefüggésben vannak nemcsak a munkanélküliséggel, hanem a képzettséggel, az egészségi állapottal és a szétesett közösséggel is. Az állami és EU-támogatások jelenleg nem tudják kezelni ezeket az összefüggéseket. Az OSI támogatásának célja, hogy bemutassuk, mennyivel hatásosabb a komplex fejlesztés. Ha például sikerül újra közösséget kovácsolni az ott élőkből, sok problémájukat maguk is meg tudják oldani egy kevés anyagi támogatással."
A veszprémi Pokoli torony egy, a város szélén álló tízemeletes panelház, aminek olyan rossz a híre, hogy korábban a postás is csak rendőri kíséret mellett mert kijönni. A házban például tíz éve nincs fűtés, mivel a lakók akkora tartozást halmoztak fel, a 17-34 négyzetméteres, komfort nélküli lakásokban pedig több generációs családok szoronganak, emberhez méltatlan körülmények között.
A Máltai Szeretetszolgálat másfél éve karolta fel az ott élő 120 embert a „beavatkozásnak” egy speciális módszerét választva. Mivel az épület társasház, ahhoz, hogy változásokat tudjanak elindítani, tulajdonjogot kellett szerezniük. Ma már közel negyven, addig lakatlan lakást vásároltak meg, szervezésükben újra van lakógyűlés, amin jelentős felújítási munkákat (pl. tetőjavítás, az épület villanyvezetékeinek újrahúzása) szavaztak meg az ott élők. A cél az, hogy a lecsúszott emberek lakóhelyeként számon tartott toronyházból egy átlagos, hétköznapi társasház legyen Veszprémben.
Az OSI támogatásából játszóházat üzemeltetnek, közösségi programokat szerveznek, és szeretnének beindítani egy portaszolgálatot, ami javíthatná a házban a közbiztonsági helyzetet. Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke, aki szakmai segítőként dolgozik a házban, úgy gondolja, sok hasonló házban lehetne javítani az életszínvonalat azzal a módszerrel, amit ők találtak ki, ugyanis itt a felújításokat végző vállalkozókat arra kötelezik, hogy a házból alkalmazzanak segédmunkásokat. „A mélyszegénységben élők számára ugyanis a munkahelyhez jutás az egyetlen kiút."
