Minden adott ahhoz, hogy az egyébként is erős magyar-német kapcsolatok tovább erősödjenek - jelentette ki Magyar Péter. Adott a két társadalom, a két ország, a gazdasági szereplők és a befektetők közötti bizalom, és ez a politikai felsővezetők között is megvan - közölte a kormányfő.
A német-magyar kereskedelmi mérleg meghaladja a 65 milliárd eurót, Magyarországon nagy német beruházások valósultak meg - sorolta. Hozzátette, egyetértettek abban, hogy még bőven van lehetőség a fejlődésre, akár "flagship" projektekre, akár kisebbekre.
Magyar Péter köszönetet mondott azért, hogy a kormányalakítás óta már másodszor látogathatott Németországba. Hozzátette, előtte évekig nem tartottak bilaterális találkozót a két ország vezetői.
Hangsúlyozta, hogy november 9-e rendkívül fontos a német nép életében, kiemelve, hogy mi is nagyon büszkék vagyunk Magyarország részvételére a német újraegyesítésben, a berlini fal leomlásában.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy meghívására Friedrich Mertz várhatóan jövő tavasszal Budapestre látogat.
A kormányfő örömét fejezte ki, hogy 2028-ban megtartják a német-magyar kulturális évadot. A német-magyar együttműködésnek nagyon erős történelmi hagyománya van, amit kár lenne veszni hagyni, inkább fejleszteni kell - szögezte le Magyar Péter.
Magyar Péter úgy összegzett: minden területen, legyen az turizmus vagy autógyártás, abban állapodtak meg, hogy a meglévő befektetéseket, kapacitásokat még inkább felpörgetik, hiszen ez a német és a magyar vállalatok érdeke is.
Magyar Péter konstruktív partnerséget ígért Magyarország részéről az Európai Unió következő hétéves költségvetésének tárgyalása során, hangsúlyozva: a nemzeti érdekből nem engednek.
A kormányfő rámutatott: a cél, hogy a 27 európai ország el tudja fogadni a hétéves költségvetést, ami nem lesz egyszerű feladat, mert minden országnak különböző nemzeti érdekei vannak. Magyarország szempontjából kiemelten fontosnak nevezte, hogy az agrár- és kohéziós források, illetve a "nemzeti borítékok" finanszírozása érdemben ne csökkenjen.
Érdemi módosításokra van szükség a saját forrásokat, befizetéseket illetően, mert a jelenlegi javaslat alapján Magyarország lenne az egyik legnagyobb nettó befizető, ami nem elfogadható és "nem ildomos" - mondta.
Azt is mondta: ha az elszabaduló energiaárakkal, az energiabiztonsággal és a diverzifikációval nem kezdenek valamit, akkor nagyon nehéz lesz az európai cégek versenyképességéről beszélni. Jogosnak nevezte az európai emberek elkeseredettségét a növekő energiaárak miatt.
Németország felajánlásáról a LNG területén azt mondta: az az érdek, hogy minél több irányból érkezzen a földgáz és a kőolaj, és az árak versenyképesek legyenek. Fontos, hogy a lakosság és a magyar cégek terheit csökkenteni tudják - hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy nagyon jó a viszony valamennyi nyugat-balkáni országgal, ismét üdvözölte a szerb választások eredményét és azt ígérte, az új szerb vezetés számíthat Magyarországra az uniós csatlakozásnál és más kérdésekben is.
Hozzátette: örömmel látogat majd el Belgrádba az új vezetéshez, ahogy végig kívánja látogatni a nyugat-balkáni országokat is, és ha kell, nagyon hangosan fogja képviselni őket az Európai Unióban a csatlakozásuk érdekében. Jó jelnek tartotta, hogy Montenegró hamarosan az EU tagja lehet, de úgy látta, a Nyugat-Balkánt illetően még nagy az adóssága Európának.
Ukrajnával és Moldovával összefüggésben felidézte a két ország elnökével való találkozóját a közelmúltban. Aláhúzta, Ukrajnában jól zajlik a magyar kisebbségek jogainak a visszaállítása. Sok mindent végre kell még hajtani, de kezdetnek ez egy nagyon jó lépés volt - értékelt. Hozzátette: miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések gazdasági és egyéb területeken.
Moldova uniós integrációját Magyarország támogatja - jelezte. Kiállt egyúttal az érdemalapú csatlakozás mellett, ezáltal tudják ugyanis a bővítési folyamat transzparenciáját és hitelességét megőrizni.
Arra kérdésre válaszolva, hogy Magyarország milyen feltételekkel szavazná meg Ukrajna uniós pénzügyi támogatását, Magyar Péter jelezte, szerinte nemcsak Ukrajnát kell támogatni, hanem az egész európai biztonsági rendszert. Magyarország a migrációs válság kitörése óta óriási emberi és anyagi erőforrásokat fordít Európa külső határának a védelmére, amiért nem kapott semmilyen támogatást, viszonzást az Európai Uniótól. A feladat több milliárd euróba került 11 év alatt. "Annyit kaptunk" cserébe, hogy még napi 1 millió eurós, összesen 1 milliárd euró büntetést is fizethetnek a magyar emberek.
Hozzátette: konstruktív tárgylásokat folytatnak erről az Európai Bizottsággal, és reméli, hogy még ebben az évben le tudják zárni ezt a kérdést.
Magyar Péter kitért arra is: Magyarország rendkívül aktív szerepet játszik mind a NATO-ban, mind az európai erők tekintetében a Nyugat-Balkánon. Nemcsak Ukrajnában kell védeni az európai biztonságot, hanem több helyen is.
Ugyanakkor kijelentette: nem tartja jó iránynak, ha az európai hétéves költségvetést - ami az Európai Unióról szól, francia, olasz, magyar és német gazdákról, diákokról, cégekről, kkv-król és az ő fejlesztésükről - bármilyen módon hozzákötik egy másik ügyhöz.
Azt is mondta: Magyarország számára nem elfogadható, hogy akár 1 milliárd eurós vagy még nagyobb hitelt kelljen felvenni vagy ahhoz garanciát nyújtani.




