Van-e szándék? – kérdezhették volna akár amúgy kiscsillagosan a rádiószpotokban, tévés felhívásokban az Árral szemben szervezői, mikor nekifogtak a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére szervezett segélykoncertnek. Egymást érik a jótékonysági felhívások, előadások, koncertek, izzanak a segélyvonalak, csak Veszprémben ez volt a második ilyen jellegű rendezvény tegnap (a Kabóca Bábszínház délelőttől szervezett azonos céllal családi napot). Bár délután, a kezdéskor még ijesztően kongott az Aréna, végül közel 2000 ember jelezte, hogy „segíteni szándék” igenis van.

Quimby
Veszprém környéki zenekarok fogtak össze Muraközy Péterrel és Veszprém városával, hogy úgy, és azzal segítsenek, amihez ők a legjobban értenek – zenével. A 30 Y-os Beck testvéreken kívül, akiket – lévén ajkaiak – még mélyebben érintett a katasztrófa, nagyon gyorsan csatlakoztak a zenekarok a kezdeményezéshez.
„Megdöbbentő volt látni a híradásokban, és a helyszínen tapasztalni, hogy 2010-ben Magyarországon egy ilyen katasztrófa történhet. Az érintett emberek múltját, jelenét és jövőjét egyszerre pusztította el a vörösiszap. Nem volt kérdés, hogy valamit tenni kell. Némileg szervezőként is részt vettünk a kezdeményezés létrejöttében, hiszen az egész segélykoncert ötlete az érintett környékről származó, vagy máig ott tevékenykedő zenekaroktól származik. Fontosnak tartjuk, hogy amikor segíteni kell a bajba jutott embereken, akkor a civil szféra bármelyik része, ez esetben a zenészek, kérdés nélkül, egy emberként mozduljanak meg. Mi is örömmel segítünk, és reméljük, hogy ez a kezdeményezés példaértékűnek számít majd a jövőben. Bár azt is reméljük, hogy ritkán lesz szükség ilyen összefogásra.” – mondta Urbán Szabolcs, a Hollywoodoo együttes gitárosa.

PUF
Mi kell hozzá? - énekelte Lecsó, a Pál Utcai Fiúkkal, s el is gondolkodtatott, hogy valóban mi kellhet egy 12 óra hosszú megakoncertez? Adottak profi zenészek, akik fél órában is olyan lelkesen játszanak, mint nagygázsis koncertjeiken sem, technikusok (respekt nekik), aki megoldják a legrövidebb idő alatt a 18 együttes átpakolását, beállását, jól hangosítanak, mutatós színpadképet varázsolnak fényekkel és különböző vizuális effektekkel a háttérbe. Ezúttal nincsenek az érzelmekre hatni kívánó megrázó képsorok a katasztrófa sújtotta területről, hosszas beszédek sem, de mindenki – fellépő és a koncertre érkező is – tudja, hogy a fejenként 3000 forintos a belépőjegyekből a devecseri és kolontári önkormányzathoz kerül.

Varga Livius
Varga Livius vállalta a konferanszié szerepét, aki még rövidített kicsit a szükséges átállós szüneteken, át- és összeköti a produkciókat. Livius nem csak zenésznek, gagmannek is kiváló; anekdotákat, vicceket mesél, és táncolni tanítja a közönséget.

Kiscsillag
S a nézőtér (sokszor a lelátó is) táncol, hullámzik, ugrál, a Pannonia Allstars Ska Orchestra megmozgat mindenkit, a Kiscsillagnál, majd a Vad Fruttiknál s a Mystery Gang triónál pedig tombol a színpad előtti rész. Az összefogás jegyében külön jó látni azt, ahogy egy-egy szám erejéig beszállnak zenélni másik zenekarokba is a fellépők, metaforikusan mindenképp szép kép. Nagyon jól működött a véletlen (úgy sorsolták a fellépők sorrendjét), a csendes-ülős produkciók – mint a Budapest Bár vagy Jamie Winchesterék – jó ritmusban illeszkedtek a műsorrendbe.

Reider László
A közönség most is segít a vendégként fellépő Reider Lacinak, s közösen szólal meg a Kossuth utcán. Benn és kinn, az Aréna előtt is énekelnek, van, aki előre hangolja magát a következő produkcióra, másoknak a fülében maradt egy-egy dallam, Ha én lennék a szerelmed kíséri el az aluljáró felé észrevétlenül eltűnő fővédnököt, a város polgármesterét, egy zenefoszlány.

Mystery Gang
Kiemelni, kategorizálni nehéz lenne – legjobb hangulatot csináló, legütősebb, legtöbb rajongót idevonzó zenekar –, s nem is kell. Kiváló produkciók, s ami a legfontosabb: a cél megvalósult, újabb nagyobb összeg kerül oda, ahol a vörösiszap akkora pusztítást végzett. Akkor pedig mi kell még?

Vad Fruttik
„Kell egy út a csillagokba
Reménykedni jobb napokba’
Kell egy pont a végtelenbe
És kell, hogy hinni tudjak benne”
(PUF)