A Pannon Egyetemen folyó kommunikációs munka két nagy területre összpontosít: az oktatás és a kutatás-fejlesztés-innováció területére. Bár a karok önállóan is kommunikálják eredményeiket, programjaikat, az egyetemen futó számtalan projekt, rendezvény kommunikációs témáit, kérdéseit a Kommunikációs Iroda fogja össze és koordinálja. Halász Ildikó kommunikációs irodavezető január óta dolgozik az intézményben. Angoltanár, szociológus, továbbá nemzetközi kommunikáció szakot végzett PR szakiránnyal. Vele beszélgettünk munkájáról és az egyetem kommunikációjáról.
– Mindig a kommunikáció területén dolgoztál?
– Már tizenkettedik éve dolgozom ezen a területen, a Pannon Egyetemen január közepén kezdtem. Ezt megelőzően négy évig a TV2 munkatársa voltam – ahol szintén PR-ral foglalkoztam –, majd azt követően két nagy kommunikációs ügynökség tanácsadójaként különböző nagyvállalatok kommunikációs feladataiért feleletem a stratégiaalkotástól kezdve egészen a projektek konkrét megvalósításig.
– Nehéz koordinálni egy ekkora intézmény kommunikációs feladatait?
– Sehol nem egyszerű, akár kis, akár nagy intézményről vagy vállalatról van szó. Persze minél nagyobb egy intézmény, annál összetettebb a munka, annál több kihívással szembesül az ember. Valamennyi cégnek megvannak a saját, specifikus kérdései, kommunikációs felvetései, így a megoldási javaslatok is különböznek. A Pannon Egyetemen a legnagyobb kihívást az intézmény sokszínűsége jelenti. Gondolj csak bele, az egyetemen öt karon, számos szervezeti egységben, intézetben folyik a munka, születnek eredmények. Bár a karok önállóan is kommunikálják felhívásaikat, sikereiket, mégis léteznek olyan programok, melyeket központilag kell és szerencsés kézben tartani.
– Hogyan dolgoztok a Kommunikációs Irodában?
– Öten dolgozunk a központi irodában, illetve a karok is foglalkoztatnak egy-két főt a kommunikációs feladatok gondozására. Az általunk ellátott tevékenységi körök közül a sajtóval történő kapcsolattartás csupán egy – bár igen jelentős terület. Feladataink, mint ezt korábban említettem, igen szerteágazók. Mivel esetünkben oktatási intézményről beszélünk, így az itteni életnek saját ritmusa, menete van, a kommunikációs tevékenység pedig szorosan ehhez kötődik. Gondolok itt például az egyik fő kommunikációs feladatra, a beiskoláztatási kampányra, amely során a középiskolás diákokkal megismertetjük egyetemünk képzési palettáját, felépítését, a hallgatói élet számos vonzó aspektusát. Természetesen a kampányhoz készülnek kiadványok is, amelyeket évről évre meg kell újítanunk – idén például teljesen új, fiatalos „öltözetet” kapott a kiadványunk, igazodva a célcsoportunk igényeihez. Az oktatáshoz kapcsolódó feladataink mellett meg kell említenem még a kutatás-fejlesztési projektekhez kapcsolódó kommunikációs munkánkat is. Intézményünk az elmúlt három év során számos pályázaton vett rész sikerrel és nyert komoly támogatást. Ennek eredményeként az intézményünkben futó projektek kommunikációs feladatai is irodánkra hárulnak.
– Milyen kommunikációs csatornára helyezitek a hangsúlyt?
– Az elsődleges kérdés mindig az, hogy mit akarunk mondani, és kinek akarjuk azt elmondani: azaz a célcsoport. Egy középiskolás diák eléréséhez például elsősorban az internetes megoldásokat vagy a személyes elérést használjuk. Ha az üzleti szférát, a vállalatvezetőket, a döntéshozókat célozzuk meg, akkor a számukra releváns információforrást kell választanunk. Amennyiben pedig a város, a régió lakosságához szeretnénk eljuttatni egy hírt, információt, akkor a helyi lapok jutnak kiemelt szerephez – gondolok itt akár a nyomtatott, akár az elektronikus sajtótermékekre. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi, illetve a regionális média képviselőivel, de mellettük valamennyi médiummal – így az országos megjelenésűekkel is – igyekszünk élő kapcsolatot tartani, mivel számos olyan projektünk van, amely országos érdeklődésre tarthat számot.
– Használjátok a közösségi portálokat, hogy megszólítsátok az embereket?
– Egyetemünk több kara és szervezete már aktívan használja az online közösségi felületeket, mivel tudjuk, hogy a mai fiatalok itt találhatók meg és érhetők el leginkább. Irodánkban most alakítjuk ki azokat a felületeket, ahol reményeink szerint elérjük mind a jelenlegi, mind a leendő, mind pedig a már végzett hallgatóinkat, és naprakészen megoszthatjuk velük az aktuális információinkat.
– Sok helyen lehet hallani, hogy a városi és az egyetemi élet elhatárolódik egymástól. Dolgoztok azon, hogy ezt a tévhitet eloszlassátok?
– Ha úgy vesszük, a városban minden hatodik, hetedik személy egyetemi polgár, így szerves részét képezzük Veszprémnek, ennélfogva a jó kapcsolat ápolása és erősítése kiemelt feladatunk. A 2010-es évben számos olyan városi rendezvény zajlott, amelyen épp azzal a céllal vettünk részt, hogy a város polgáraival még jobb, erősebb kapcsolatot alakítsunk ki. Így például a Gizella Napokon ismeretterjesztő standokkal és játékokkal jelentünk meg, míg az Utcazene fesztiválon az Óváros téri nagyszínpad névadójaként volt jelen a Pannon Egyetem, illetve a Gazdaságtudományi Kar külön kisszínpadon várta programjaival az érdeklődőket. Másrészről szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam, egyetemünk heti rendszerességű, nyilvános, színes kulturális programokkal, ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket – nem csupán az egyetemi polgárok, de a város lakosságának köréből is.
