Dr. Széll András, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Érsebészeti Részlegének másod főorvosa naponta szembesül az érbetegség szövődményeivel. Arról számolt be, hogy az érintettek az egyre fiatalabb korosztályból kerülnek ki, továbbá, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések nem csak hazánkban, de világviszonylatban is a haláloki tényezők közül az első helyet foglalják el.
- A sokáig tünetmentes esetek számát megbecsülni sem tudjuk – mondta Dr. Széll András. - A panaszok és az anatómiai elváltozások megjelenésekor már sokszor visszafordíthatatlan folyamatokat észlel a vizsgáló orvos. Az érbetegek ellátásának konzervatív kezelése során az esetek többségében a tüneti terápiára szorítkozunk. A műtéti beavatkozások csupán az érintett terület lokális ellátását képesek időlegesen megoldani, az egész keringési szervrendszer elváltozását nem.
Dr. Széll András szerint a rizikófaktorok jól ismertek: magasvérnyomás-betegség, a vér emelkedett zsírtartalma, a cukorbetegség és a dohányzás minden formája. Fontos tényező az életkor is, a tartós stressz hatás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód és az öröklött tényezők szerepe sem elhanyagolható. Korosztály tekintetében 45 éves kortól kezdődően egyre nagyobb a betegek száma, a férfiak gyakrabban betegszenek meg.
Felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára, azaz a tudatos egészséges életmódra, amelyet már gyerekkorban tanítani kell. A tünetek megjelenése esetén – az akut esetek kivételével - a gyógyítás folyamata két szakaszra bontható: egy konzervatív gyógyszeres és egy műtéti beavatkozásra. A kettő között az úgynevezett invazív radiológiai megoldások foglalnak helyet, mely során az ér lumenébe vezetett eszközök segítségével történik az érpálya kezelése. A konzervatív kezelés során elsősorban gyógyszerekkel és újabban életmódváltással történik az érbetegek kezelése. Arra figyelmeztet, hogy a mozgásszegény életmód egy sor betegség kialakulásának kedvez.
Dr. Széll András szerint az alternatív gyógymódok kevésbé ismertek. A keringésre ható gyógyszerek, a keringést javító infúziós készítmények egyaránt a konzervatív kezelések körébe sorolhatók. „A Sonoterápia közel két évtizede alkalmazott eljárás” – mondja Dr. Széll András – „Kórházi és klinikai gyakorlatban nem találkozhatunk vele.” Az elmúlt két és fél év során azt tanulmányozta Dr. Ihász Ferenc professzorral, hogy milyen hatást gyakorol a Sonomat 4000 készülék által keltett, a szívfrekvenciával szinkronizált lokális hanghullám az érfal elváltozásaira. 632 fő (korcsoportonként 50, 60, 70 évesek) beteg adatai kerültek feldolgozásra. A vizsgálat során a Sonoterápiás beavatkozások előtt, majd azt követően mért adatok feldolgozása és értékelése történt. A részeredmények a következők: a kezelt betegek - az egyes keringési jellemzőket megfigyelve -, korcsoportonként és nemenként különböző módon reagáltak a kezelésekre. A vérnyomásértékek változása azt mutatta, hogy feltehetően a nagyartériák területén - mivel a szisztolés nyomás csökkenés egyik közvetlen hatása ez lehet - javult az artériák szélkazán képessége – ezzel együtt a továbbított vér mennyisége szisztoléban, amely bizonyos értelemben több előnyhöz jutatta a keringési rendszert a diasztoléban- így javult az egységnyi idő alatt átpumpált vér mennyisége, ez pedig értelemszerűen több vért jelent a periférián is. A kedvező hatás időtartama attól is függött, hogy a beteg a kezeléssel együtt képes volt-e az életvitelén változtatni, a rizikófaktorait sikerült-e csökkenteni. Amennyiben életmódváltás is történt, úgy a Sonoterápiás kezelések jótékony hatása időben elhúzódóbbá vált. A kutatási eredmények publikálása jelenleg folyamatban van.
Dr Schéder Ákos osztályvezető főorvos, több Sonoterápiás kezelőhelyen ellenőrzi a betegeket. Elmondása szerint az európai orvoslás nem nélkülözhető, de emellett érdemes odafigyelni arra a sajnálatos tényre, hogy egyre több betegség kialakulásában szerepet játszanak a káros környezeti tényezők. Amennyiben ezeknek a káros hatásoknak a csökkentésével nem foglalkozunk, számtalan eset bizonyítja, hogy elszalasztjuk az eredményes kezelés esélyét.