Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 24. Emma
Veszprém
7°C
2024. november 24. Emma
Veszprém
7°C

A taxisoknak sem könnyű / Feri és az utcanevek

2008. június 14. 11:38
Feri 17 éve taxizik Veszprémben s még ma is mosolyog egyes utcanevek hallatán. Azt mondja, nem kis gondot okoz eligazodni az átnevezések, az új utcák, utcanevek útvesztőjében. Egy kis városnézésre indultunk, persze most nem a tájban, hanem a névtáblákban gyönyörködünk, közben Feri mesél.
Tegnap a diszpécser sem bírta ki nevetés nélkül  - mondja – legalább háromszor el kellett ismételnie, hova is kell menni, mire megértettük. Ívelő sétány, hát ti tudjátok, hol van? Mert mi csak néztünk, mint az „edényes”, - teszi hozzá. Mi is meghökkenten hallgatjuk a történetet, közben taxink kanyarog az utcák sűrűjében. Nem panaszkodhatunk, Veszprémben gondosan odafigyeltek a névadásra. Városunk terei, utcái, sétányai nagyrészt szépen csengő virágneveket, költők, történelmi személyiségek nevét viselik. Azért akad egy két érdekes kivétel. Itt van mindjárt a Színházkert oldalában a Komakút tér. Vajon kinek a komájának a kútjáról kapta a nevét?



Akadnak beszédes utcanevek is, mint az Ördögárok utca, vagy a Tizenháromváros tér.  Feri máris előrukkol a következő történettel, amikor a Tumler Henrik utcához érünk. Na ez se kutya – mondja – emlékszem, volt egy öreg bácsi pár éve. Gyakran jött taxival haza, a saját utcája nevét képtelen volt szegény megjegyezni. Egyszer bement az önkormányzathoz, hogy megkérdezze, mégis kiről nevezték el az utcáját, hátha az segít rögzíteni a furcsa nevet. Mire kijött az épületből már el is felejtette…

Az is jellemző, hogy sokan a régi utcaneveket keresik, tudtuk meg taxisunktól. Bizony ilyenkor nincsenek könnyű helyzetben a sofőrök. Hívogatjuk a kollégákat,   az idő telik, a becsület meg fogy – mondja. A Buhim utcát például még ma is mindenki csak a Lejtős kocsma utcájaként emlegeti.

Lassan körbeérünk a városban, de mielőtt elhagynánk a fedélzetet, Feri belevág egy utolsó történetbe. Na, ezt még elmesélem, ha nem rohannak, - szól ránk. És miért is sietnénk, egy jó sztorira mindig van idő. Karácsonykor egy nénike eljött Tapolcáról Veszprémbe, hogy meglátogassa a fiát, csak éppen azt nem tudta megmondani, hogy hol lakik a fia. Menjen csak a lakótelep felé aranyoskám, - mondta a néni – valami új utca lesz, de könnyen megismerjük a lakást. Nem alszanak azok ilyenkor, ég náluk a lámpa. Persze nem találták meg az utcát. Feri udvarias volt, visszavitte utasát a buszpályaudvarra, hogy legalább rendben hazaérjen. A néni így egyedül töltötte a karácsonyt.

  

Füssy Angéla

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.