– Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie frissen megválasztott önkormányzati képviselőként az elmúlt három hónapban?
– Ellenzéki képviselőként nehéz feladat, hogy 13 tagú többség ül az önkormányzatban, a kisebbségi oldal pedig csupán ötfős, ráadásul megosztott. A kisebbségi oldalon ül olyan képviselő, aki a többséghez idomul, őket támogatja. A Jobbikkal pedig nincsenek együttműködési lehetőségeink, mert olyan eszméket képviselnek, amelyek számunkra elfogadhatatlanok Ez független attól, hogy helyi szinten ki a képviselőjük. Ráadásul érzésem szerint ő is a többséghez húz. Ebből adódóan három ellenzéki képviselőről beszélhetünk. Ilyen körülmények között kell megtalálni az ellenzéki munka megfelelő módját. Személyes elkötelezettségem és az LMP filozófiája a konstruktív ellenzékiség. Témákat kell felszínre hozni, és megpróbálni ezekben minél több eredményt elérni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy ellenzéki képviselőnek melyek a klasszikus feladatai: a kritikai szemlélet, a gondolkodás olyan irányba történő elmozdítása, amely esetleg a többségi oldalban a rossz döntésekkel kapcsolatban kételyeket ébreszt. Ez leginkább a napirend előtti felszólalásokban, kérdésekben és interpellációkban nyilvánulhat meg.
Ezen túlmenően komoly kihívás számomra, hogy az erős többségi oldalon a feladatok megoszlanak, nekem viszont egy személyben nagyon sok területre kell rálátással bírnom, hogy érdemben meg tudjak szólalni egy bizottsági ülésen vagy a közgyűlésben. Az én megszólalásaim egy az egyben az LMP megszólalásai.
– Az LMP és önmaga szemszögéből hogyan értékeli az elmúlt három hónap munkáját?
– Az önkormányzati nyitány számomra és az LMP számára sikeresnek mondható, mivel a helyi népszavazásról szóló önálló képviselői előterjesztésemet támogatta a közgyűlés. Ennek eredményeképpen a helyi népszavazások december 1-jétől sokkal könnyebb feltételekkel valósulhatnak meg, hiszen 25% helyett 10%-nyi választópolgári aláírást kell összegyűjteni a kiíráshoz. A következő négy éves ciklusban is szükség lehet a népszavazás intézményére, mert az LMP komolyan gondolja a részvételi demokráciát. Ez a siker mutatja, hogy ellenzékiként vannak olyan alkalmak, amikor megfelelő érveléssel a többséget egy kezdeményezés mellé lehet állítani. Ugyanakkor például a következő félévi közgyűlési munkatervhez tett javaslataimat nem támogatta a többség, pedig a kerékpárút-fejlesztési koncepció, a közösségi közlekedés újragondolása, valamint a helyi termelői piacok kérdése mind olyan téma, amely nagyon sok embert érint a városban. Mindegyik témánál azt javasoltam, hogy határozzon meg a közgyűlés szempontokat és feladatokat, és induljon el a közös gondolkodás, amelybe be lehet vonni a lakosságot, valamint a szakmai és a civil szervezeteket. A többség úgy gondolta, hogy ezek az ügyek valamilyen szinten folyamatban vannak, nem kell a munkatervbe beilleszteni e témákat. Kommunikációs szempontból az elmúlt három hónap sikeresnek tekinthető. Nagyra értékelem a helyi média hozzáállását, hiszen próbál tárgyilagosan tudósítani azokról a kezdeményezésekről, amelyek az LMP-hez kapcsolódnak.
– Helyi párt szinten, képviselőként és veszprémi polgárként mit vár a 2011-es évtől?
– Azt, hogy az a fajta párbeszéd, amire eddig képviselőként kísérletet tettem – és volt erre nyitottság a többségi oldalon –, folytatható lesz. Szerintem folyamatos párbeszédre van szükség, és erre látok is reális esélyt. Ebben a párbeszédben kell minél több olyan kezdeményezéssel előállnom, amely a város érdekeit szolgálja, és a többség is támogathatónak találja. Az LMP szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy helyi szinten megerősödjön a párt. Emellett fontos, hogy minél több ember kezdjen el gondolkodni azokon a témákon, amelyeket mi fontosnak tartunk. Ennek érdekében már tartottunk egy LMP-s filmklubot, ezt szeretnénk rendszeressé tenni. Elindítunk januárban egy közpolitikai vitaest-sorozatot is, ahol olyan közérdekű témákkal szeretnénk foglalkozni, mint a hajléktalanok helyzete, a helyi média szerepe vagy a hulladékgazdálkodás.
Veszprémi polgárként fontosnak tartom, hogy minél több alkalmat kell teremteni a közös gondolkodásra, és el kell indulni a részvételi demokrácia útján. A társadalmi egyeztetések ne kötelezően megtett körök legyenek. A városban léteznek futó fejlesztési projektek, amelyeket a többség tovább fog vinni. Ezekkel igazából akkor sem lehet mit kezdeni, ha bizonyos részeivel nem értünk egyet. Lényegesnek tartom viszont, hogy a stratégiai gondolkodás minél inkább meghonosodjon Veszprémben. Egyelőre úgy tűnik, hogy a városvezetés képes a párbeszédre, de nem tudott még elszakadni a működtetési szemlélettől. Ezt nyilván meghatározza az önkormányzat financiális helyzete is, de ha azt tartjuk szem előtt, hogy utódainknak milyen várost szeretnénk hagyni, akkor fontos, hogy a működtetési szemléletet meghaladjuk, és merjünk reális álmokat megfogalmazni a fenntartható jövőnkkel kapcsolatban. Gondolok itt a környezeti témákra és a részvételi demokrácia kiteljesedésére.
– Mi a véleménye városunk vezetőjéről, Porga Gyuláról?
– Porga Gyulával tíz éve ismerjük egymást. Részben azért, mert mindketten rendelkezünk népművelő végzettséggel is, részben mert gyermekeink egy csoportba jártak óvodába. Jó emberi kapcsolatban vagyunk, noha politikailag különbözően gondolkodunk. Porga Gyula párbeszédképes ember, és erre nagy szükség lesz a jövőben. A közös munkára kell törekedni, jól meghatározva a különböző értékeket, a különböző érdekeket. Hiszek abban, hogy Veszprém demokratikus mintát mutathat az egész országnak.
