A veszprémi görög katolikus közösségben január 9-én a vízkereszti szentmise után az egyház hagyományai szerint megtartották az élővíz-szentelés szertartását a veszprémi vár falai alatt, a Séd-pataknál. A szentelést a közösség lelkipásztora Mosolygó Péter paróchus végezte. A helyszínre processzióval, a vízkereszti tropárt (az ünnep főénekét) énekelve vonultak ki a hívek.
Szentbeszédében a paróchus a szentségek és szentelmények kegyelmi erejéről szólott. A szentelt víz is a szentelmények közé tartozik, s a múlt héten a szertartás keretében elvégezték már a templomi vízszentelés liturgiáját a közösségben. E vízből mindenki vihet haza otthonába bármikor, mondta. Az ivóvíz s az élővizek megszentelése nem varázslás, mutatott rá. Van, akinek semmit nem jelent ez az esemény, sajnos, de tudatosítanunk kell magunkban, hogy ha hittel közelítünk a szentelményekhez, azok számunkra Isten kegyelmét közvetítik. Nagyon fontos az, hogy a családok buzgón éljenek e szentelménnyel! Görögországban például a névnapokon is vizet szentelnek, s a házi szenteltvizet ivásra is használják, munkába vagy iskolába menet előtt, nemcsak a közös imádságok során hintik meg magukat vele, s nemcsak az otthonok megszentelésére fordítják.
Gyakran a hívő keresztények sem veszik komolyan a kegyelmet, amit Isten tud kiárasztani, mutatott rá. Krisztus pedig mindannyiunkra és folyamatosan adná kegyelmét, csak kérdés, hogy mi befogadjuk-e. Mert hiába szórja a rádióadó torony a műsorát, ha nincsenek antennáink, melyekkel venni tudnánk azt. Nagyon fontos tehát, hogy ébren tartsuk magunkban, hogy a Jóisten minden nap öntözni akar a kegyelmével bennünket, s arra tanít ezáltal, hogy természetfölötti erejét látva más szemmel vizsgáljuk az életünket. Hogy ne ragadjunk le a gondok-bajok-feladatok sorában, hogy az evilági gravitáció ne húzzon le minket lelki mocsaraink mélyére. Hogy mindig szem előtt tartsuk azt, hogy Isten Országának részesei vagyunk.
A vízszentelési szertartáson a Séd partján a paróchus elmondta Szent Szofroniosz jeruzsálemi pátriárka ősi vízszentelési imáját, egyenként alámerítve a háromágú gyertya égő szárait, majd a kereszt jelével megszentelte a patak gyors sodrású vizét. Végül a szenteltvíz-szórót megmerítve, a keresztet csókra nyújtotta az egybegyűlteknek, s mindenkit egyenként – a kisgyermekeket is – megáldott és meghintett a megszentelt vízzel.
Veszprémben a háromszáz fős görög katolikus közösségben 2009 óta minden esztendőben megtartják a görög rítusú egyház ezen ősi szertartását, amelynek hagyománya a Krisztus utáni 7. századra nyúlik vissza.
