Azok, akik fiatal korukban rendszeresen mozognak, sportolnak, idősebb korukban is kevesebb súlyt szednek magukra, mint kezdettől fogva mozgásszegény életmódot folytató kortársaik. A fiatal felnőttkorban, 18-30 év között sokat, erősen mozgó férfiak a következő két évtizedben átlag 2,6 kilóval kevesebb súlyt vettek magukra, mint a tunyábbak. A nőknél ez a különbség még markánsabb: a fiatalon fizikailag aktív nők 20 évvel később 6,1 kilóval voltak könnyebbek, mint korábban is kevesebbet mozgó társaik. Hasonlóan alakult a haskörfogat is. Két évtizeddel múltán az aktív férfiak és nők átlag 3, illetve 4 centiméterrel bizonyultak karcsúbbnak állapították meg amerikai kutatók.
Az Egyesült Államokban a II. világháború befejezése után hamar fölfigyeltek arra, hogy a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Az okok tisztázása, a megelőzés lehetőségének kidolgozása végett nagy tanulmányokat szerveztek, ezek közé tartozik a CARDIA, amelynek eredményeiről Arlene Hankinson és munkacsoportja számolt be.
A Chicagói Egyetemen a kutatók 1985-86-ban 5115 fiatal nőt és férfit vontak be a vizsgálatba. Az egészséges, panaszmentes emberek pontosan megfeleltek az amerikai népesség összetételének. A kétévenként végzett vizsgálatok adatait húsz éven keresztül gyűjtötték. A fizikai aktivitást illetőleg jegyezték az utolsó évben a sport vagy mozgás formáját, időtartamát. A kutatók alapul azt vették, hogy az amerikai egészségügyi hatóságok felnőttek számára heti 150 perc mérsékelt vagy erőteljes testmozgást javasolnak.
A tanulmány igazolta, hogy a fiatal felnőttkorhoz képest mind a nők, mind a férfiak, akik az amerikai ajánlásnál a későbbiekben is többet mozogtak, húsz év alatt átlagosan kilenc kilóval lettek súlyosabbak, ami a korosodással együtt járó változás. Eközben a csupán keveset mozgó férfiak testsúlya átlagosan 13 kilóval, a nőké 15 kilóval lett több két évtizeddel később.