A középiskolai érettségire és a felvételire történő jelentkezéssel foglalkozó Ügy-kontrollunk harmadik részében Kiss Soma, a Vetési Albert Gimnázium angol-spanyol szakos végzős diákja számolt be lapunknak felvételi kálváriájáról.
Kiss Soma
– Melyik felsőoktatási intézménybe jelentkeztél?
– Az ELTE anglisztika szakát jelölöm meg első helyen, második helyen a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a kereskedelem és marketing, illetve a kommunikáció és médiatudomány szakokat, és a Budapesti Műszaki Egyetemen is néztem ugyanezt lehetőséget, de ott 30 ponttal több a ponthatár.
– A felvételit érintő kérdésekben milyen segítséget kapsz a Vetésiben?
– Osztályfőnökünk összegyűjtötte, hogy az egyetemek, főiskolák mikor tartják a nyílt napjaikat. Két nyílt napra el lehet menni hét közben úgy, hogy a diák nem hoz igazolást. Az évfolyamunkban akadt olyan osztályfőnök, aki egyenként behívta a szülőket, és a diákkal együtt beszélték meg a továbbtanulási esélyeket. Ez a mi osztályunkban így nem jött össze, de minden tanárunk nyitott, nyugodtan fordulhatunk hozzájuk kérdésekkel, ha problémánk van. Emellett azt látom, hogy ezt a kérdést mindenki magában, illetve a szüleivel próbálja eldönteni, és adott esetben nem feltétlenül a tanár véleménye a legerősebb indok a későbbi továbbtanulási irány meghatározásában.
– Mennyire konkrétak a diáktársaid elhatározásai?
– Sokan úsznak a dologgal. Van, aki már kétéves kora óta tudja, hogy mi akar lenni, de a többség bizonytalan és sodródik. Szerintem egyáltalán nem egyértelmű a felvételi rendszer, a felvi.hu által kiadott oktatási segédkönyvek sem azok. Mi, leendő bölcsészek nem igazán tudjuk, hogy mi legyen belőlünk, talán amiatt is, mert valóban bőséges skálából lehet választani.
– Honnan szerzed be az információkat, ami alapján döntesz?
– Jártam a Moholy Nagy Művészeti Egyetem nyílt napján, de – bár ez fakadhat abból, hogy ez kimondottan művészeti egyetem – teljesen szétszórt volt az egész: meg lehetett nézni a végzősök munkáit, volt, aki éppen filmet forgatott, néhány előadás is zajlott, oda meg nem lehetett beférni, mert annyi érdeklődő jött el. Az ELTE BTK-ra nem tudtam elmenni, mert akkor rendezték a Vetési szalagavatóját. Tehát nem a nyílt napok alapján döntök; sok barátom jár különböző egyetemekre – a Corvinusra, az ELTÉ-re, a Pannon Egyetemre –, igazából az ő tapasztalataik alapján tudok határozni.
– Vannak divatszakok?
– Egyértelműen a nemzetközi gazdálkodás/nemzetközi kapcsolatok. Persze csak horribilis pontokkal lehet oda bejutni.
– Teszel emelt szintű érettségit, hogyan döntöttél, és miért?
– Mivel öt évfolyamos osztályba, angol-spanyol szakirányra járok, már előrehozottan letettem az emelt angol nyelv érettségit. Meg is érné, ha az anglisztika összejött volna.
– Ezt hogyan érted?
– Az érettségi és felvételi rendszer átláthatatlanságát jellemzi a helyzetem. Az ELTE anglisztika szakára kötelező az emelt szintű angol érettségi, de nem fogadják el érte a plusz 40 pontot. Az ügyben többen fordultunk a felvi.hu hivatalos információs központjához, és különféle válaszokat kaptunk, ami szerintem botrányos. Volt, akinek azt a válaszolták, hogy alkotmányos jogánál fogva megkapja a plusz 40 pontot, másoknak meg azt, hogy nem, mivel módosították a rendeletet, és a nyelvi szakokon nem ér többletpontot a nyelvi emelt szintű érettségi. Egy hónapja már fent van a felvi.hu-n a pontszámító kalkulátor, annak segítségével kiszámoltuk, hogy az angol nyelvű oktatást biztosító szakokon nem fogadják el az emelt szintű angol nyelvi érettségi plusz pontjait. Ahol magyarul tanul a diák az angol dolgokról, ott elfogadják. Így én nagy valószínűséggel elbuktam a plusz 40 pontomat. Négy hónap alatt pedig nem tudok másik emelt szintű érettségire felkészülni. Ráadásként: .múlt hét pénteken voltam az Educatio kiállításon Budapesten, és ott, az ELTE anglisztikás standon azt mondták, hogy megkapom a 40 pluszpontot, tíz méterrel arrébb, az oktatási hivatal standjánál az egyik osztálytársam ugyanerre a kérdésre nemleges választ kapott. Ennyit a rendszerről.
– Hogyan látod, megéri emelt szintű érettségéit tenni?
– Szerintem csupán attól függ, hogy a szak megköveteli-e, vagy sem. Szerintem épeszű ember nem megy el emelt szintűt csinálni, ha közép szintűs pontokkal is kijön a megfelelő pontszáma. Szerintem csupán közép szintű érettségivel is be lehet jó szakra kerülni. De ugye terjed a pletyka, hogy be akarják hozni a két emelt szintű érettségit pár éven belül.
– A korosztályod figyel a munkaerőpiac igényeire?
– Szerintem igen, sokan nem azt tanulják az egyetemen, amit szeretnének, hanem képesek relatíve feladni a vágyaikat, hogy majd öt-hat év múlva jól keressenek.
– Mi alapján döntenek a diákok az első és a többi helyen megjelölt szakok sorrendjéről?
– Sokan arra játszanak, hogy a megjelölt szakok egy intézményben legyenek, és ha a második vagy a harmadik helyre veszik fel őket, akkor idővel átjelentkeznek, átkerülnek az eredetileg megcélzott képzésre. Az is érdekes, hogy sokan olyan szakot jelölnek meg első helyen, ahova inkább nem szeretnének kerülni, de lehet, hogy ez csak azért van, mert az első jobb papírt ad, de a második helyen jobb a közösség, oda járnak az ismerősök, haverok. Számos olyan diákkal találkoztam tavaly, aki örült, hogy nem vették fel az első helyre.
– Mi a véleményed és meglátásod a mostani érettségi és felvételi rendszerről?
– A jelenlegi rendszerben azt látom országos szinten, hogy próbálják elnyomni a bölcseleti, humán tantárgyakat. Tény és való, hogy sok képesítést adtak az elmúlt tíz évben bölcsész szakmákból – de szerintem nem így kellene megoldani a problémát. Teszem azt, a Pannon Egyetem vegyészmérnöki szakára be lehet kerülni 300 és 400 pont között, az ELTE kommunikációra pedig 450-nel. Ráadásul, azok a leendő bölcsészek, akik nyelvi szakosként tettek középfokú nyelvvizsgát és nyelvi emelt érettségit, elveszítik a nyelvvizsga plusz pontjait. Ugyanis a nem két tannyelvű középiskolai nyelvi szakirányokon tanuló diákok az emelt szintű nyelvi érettségijük alapján kapnak egy államilag elismert középfokú nyelvvizsgát. Így nem volt értelme a középfokú nyelvvizsgának, ami persze nem kevés pénzbe került. Egyértelmű a helyzet: a rendszert a jövőben a két emelt szintű érettségi felé tolják.
– Általános probléma Magyarországon a jól képzett munkaerő kivándorlása. A te korosztályod hogyan látja ezt a kérdést?
– Nagyon sokan szeretnének kimenni külföldre, és nem a diploma megszerzése után, hanem még előtte. Rengeteg ösztöndíj van, amit megcsípve külföldön lehet tanulni. Több diákot ismerek, akik szeretnének az egyetem alatt ösztöndíjjal külföldre kerülni, ott kapcsolatrendszert építeni, megismerkedni valakivel, és aztán ott maradni. Az ok egyértelmű: sokkal magasabb egzisztenciális szintet lehet elérni külföldön, és a mindennapi élet általános feltételei is pozitívabbak tőlünk nyugatra, mint nálunk.
– Végeredményben mi szeretnél lenni?
– Pontosan még nem tudom. Mint mondtam, anglisztikára szerettem volna menni, mert angolból vagyok a legjobb, és az érdekel a legjobban. Az anglisztika univerzális szak, onnan lehet még tovább építkezni, hiszen át tudok menni pl. angol közgázra, de lehetek műfordító vagy akár szinkrontolmács is. Nem látom, mivel fogok tíz év múlva foglalkozni, de azt érzem, hogy valami kreatív munkát szeretnék végezni.
