Forró a nyár az európai közös fizetőeszköz piacán. Hiába kezdődik az uborkaszezon, az euró jövőjével kapcsolatos elemzések egyre sűrűbbek. Egyre inkább előtérbe kerülnek azon elemzők véleményei, akik szerint, az eurózóna 3–5 éven belül felbomlik.
Nagyon nehéz korrekt véleményt alkotni egy pénz jövőjével kapcsolatban, hisz senki nem lát előre. Ami viszont valóban az euró megszűnését jövendölő elemzők mellett szól, az jelenleg elég megalapozottnak tűnik.
Nézzük, mi ez.
Az elmúlt héten a várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank 1,25 %-ról, 1,5 %-ra emelte az euró irányadó kamatát. A kamatemelést az euró kiemelkedően magas inflációja indokolta. Ezzel a kamatemeléssel az eurózóna gyakorlatilag kettészakadt. Miért gondolom így?
Az eurozóna tagállamai közül jó néhány, már az 1 %-os alapkamat mellett sem volt képes törleszteni adósságának kamatait. Ezek az államok – Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország – képtelenek lesznek a megemelt kamatok törlesztésére. Legtöbbet a görögökkel foglalkozik a piac és a politika egyaránt. Noha megkapták az újabb adag pénzt, ezzel csak további problémákat okozott magának az eurózóna, ugyanis a görögök csődjét úgy kell levezényelnie az Európai Központi Banknak, hogy a „csőd” kifejezést ne használja.
Görögország adósságának átütemezése ugyanis elkerülhetetlen. Ahogy, már többször írtam, a görögök nem fogják végrehajtani a megszorításokat, amiket a kölcsönök fejében elvárnak tőlük. Sikerült odakerülniük Európa „húsos fazekához”, és ezt a pozíciójukat nem kívánják feladni. A görögök remekül taktikáznak, tudják, hogy az eurózóna nagyjainak nincs más választásuk, mint fizetni. Hiszen, ha nem kapják meg a szükséges pénzeket, akkor az államkötvényeik elértéktelenednek, és a nyugati országok kereskedelmi és jegybankjai jelentős veszteségeket fognak elkönyvelni.
Ugyanez a helyzet Írország és Portugália esetében is. Ráadásul az utóbbi napokban felerősödtek az olasz gazdaság és költségvetés problémáival kapcsolatos aggodalmak.
Az olasz tőzsde méretes zakókat szenved el ennek megfelelően.
A kamatemelés, ráadásul nem tesz jót az amúgy is gyengén teljesítő európai gazdaságnak.
A bankok hitelezési hajlandósága jelenleg is rendkívül alacsony, a megemelt kamat hatására még rosszabb lesz. Az euró irányadó kamata az év végére elérheti a kettő százalékot. Ezt a már fentebb említett magas infláció indokolja is. Viszont az adósságcsapda a kamatok emelése ellen szól.
Az eurózóna menthetetlenül kettészakadt, a fejlettebb, gazdagabb országok az egyik, a magas adósságokkal küszködők másik oldalon.
Kérdés, hogy az euró, mint pénz képes-e túlélni állandó válságát? Korántsem biztos, hogy tíz év múlva is euróval fognak majd fizetni a jelenlegi tagállamok polgárai. Ha megmarad a közös fizetőeszköz, akkor annak jelentős átalakuláson kell átmennie.
Kérdés, hogy nekünk – magyaroknak – szükséges-e az euró? A magyar gazdaságnak nem kell az euró. Jelenlegi formájában semmiképp, de átalakulva sem. Erős, stabil, megbízható forintra van szükség, amely képes hatékonyan ellenállni a válságok keltette viharoknak. Ennek eléréséhez kemény, kitartó munkára van szükség.
Jelenleg lehet érezni a forint iránti bizalmat. Ez köszönhető egyrészt a kormány költségvetési reformjainak, másrészt a magas magyar kamatoknak.
A költségvetési reformokat pedig végre kell hajtani, alkuk nélkül.
Lámpi Ferenc
fióvezető
BUDA-CASH Zrt.
Veszprém
88-561-218
