Lesz-e még eurózóna a holnap reggeli piacnyitás időpontjában? Ez a kérdés, amire ma mindenképp választ kell adni Európa politikai és pénzügyi moguljainak. Bár a kiszivárgott hírek szerint Merkel német kancellár és Sarkozy francia miniszterelnök megegyeztek a görögök megmentésének menetéről, a piac továbbra sem tud megnyugodni. Az államfői találkozón megjelent Trichet is, az Európai Központi Bank elnöke.
A kiszivárgott információk szerint magántőke bevonásával kívánják rendezni a görög helyzetet. Az adósság átütemezésének kérdését azonban elvetették a tanácskozáson részt vevők.
Ha a mai tanácskozáson nem sikerül érdemi megállapodást tető alá hozni az unió vezetőinek, abban az esetben az euró – mint pénz – záros határidőn belül eltűnik a piacról.
A helyzet súlyos, határozott lépésekre van végre szükség, különben a válság negatív hatásai az egész világra nézve súlyos következményekkel járnak majd.
Egy nyíltan elismert görög fizetésképtelenség hasonló következményekkel jár majd a világgazdaságra nézve, mint a Lehmann Brothers 2008-s bedőlése. Nem véletlen, hogy Barack Obama amerikai elnök telefonon konzultált Merkel német kancellárral, és sürgette a válság minél előbbi megoldását.
Nem üres fenyegetések ezek pusztán, ugyanis a görög csőd után egyenesen következik majd az ír, a spanyol és a portugál állam csődje is. Egyes elemzők szerint Olaszország és Belgium is hasonló sorsra juthat.
A sorozatos államcsődök pedig az euró 1–5 éven belüli megszűnéséhez vezetnek.
A másik megoldás, hogy a csődhelyzetben lévő országok kilépnek az eurózónából, és visszaállítják saját devizájukat. Ebben az esetben persze a forgalomba visszaállított saját devizát erősen le kéne értékelni. A leértékelés viszont magas inflációhoz, és ezen országok lakosságának tömeges elszegényedéséhez vezetne.
A brutális leértékelés az adott országok bankrendszerét is tönkre képes tenni, ami komoly negatív hatással lenne az amúgy is gyenge lábakon álló európai bankrendszerre.
A piac idegességét mutatja, hogy a spanyol és olasz állampapírok hozama az elmúlt napokban közel 4 százalékkal emelkedett. Végleges megoldásra ma nem számíthatunk, de jelentős előrelépést kell tenni.
A magánbefektetők bevonása elképzelhetően hosszú időt vesz majd igénybe, hiszen a megfelelő garanciarendszert ki kell számukra dolgozni. Az egyértelműen látszik, hogy Merkel kancellár nem kíván több terhet róni a német adófizetőkre. Elképzelhető még egy európai bankadó is, amelyből lehetne a görögöket finanszírozni.
A magyar fizetőeszköz árfolyamára is döntő hatással lesz a mai tanácskozás. Kiemelten a svájci frank ellenében.
Pénteken, 22-én az USA szenátusának kell döntenie az amerikai adósságplafon megemeléséről. Több hitelminősítő használta már, a „csőd” kifejezést az USÁ-val kapcsolatban. Ezek teljesen megalapozatlan kijelentések. A következők miatt: egyrészt a megemelt adósságplafont is könnyedén fizetni tudja az USA költségvetése, másrészt az Egyesült Államok, mint szövetségi kormányzat, nem tud csődbe menni. Ugyanis annyi dollárt nyomtat, amennyit akar. És ezt meg is teszi.
Egy amerikai leminősítés persze nem tenne jót a piaci hangulatnak, de elképzelhetően nem fog megtörténni.
Lámpi Ferenc
Fiókvezető
BUDA-CASH Zrt.
Veszprém
88-561-218
