Az újabb görög mentőcsomag elfogadásával egyértelművé vált, hogy Görögország soha nem fogja visszafizetni adósságainak egy jelentős részét. Az unió és az IMF által adott megoldás nagy lépés lehet az adósságválság kezelésére, de a végső megoldást a görögöknek kell megtalálniuk.
A megállapodás legjelentősebb része, hogy a hitelezők vállalják, hogy az adósság jelentős részét 30 év futamidőre hosszabbítják, és a kölcsönök kamatait
csökkentik.
Gondolhatjuk, hogy mindenki megmenekült. A hitelezők is, és a görögök is. Vagy mégsem?
A görög államadósság több mint a GDP 150 %-a, szerény számítások szerint is. A most megállapításra kerülő kamatláb, kb. 3 % lesz, ami GDP 4,5 %-a. Ahhoz, hogy ezt fizetni tudják, a görög költségvetésnek pozitív egyenleget kéne mutatnia. Ehhez viszont meg kéne felezni az állami alkalmazottak munkabérét, vagy a nyugdíjakat. Ha a kormány valami hasonlót tenne, az egyre mélyebb recesszióba vinné az országot, ami újabb megszorításokhoz vezetne.
A lefele tartó spirálnak csak az lehet vége, hogy Athén a hitelek kamatait sem fizeti majd, amivel szinte biztosra vehető, hogy ki kell lépnie az eurózónából.
Az EU-nak mégis nagyon fontos, hogy Görögország időt nyert. Ugyanis a görög állampapírokból óriási mennyiséget felhalmozó nyugat-európai bankok így megszabadulhatnak ezektől a nagyon veszélyes eszközöktől. Így tulajdonképpen az egészet bankmentő csomagként foghatjuk fel.
Tehát mire hellén barátaink csődbe mennek, és kilépnek az eurozónából és az unióból is, az adósságprobléma már az ő gondjuk lesz.
A csomag tartalmából az következik, hogy a fejlettebb országokban is lassul majd a növekedés a költségvetési hiány szigorítása és az Európai Központi Bank folyamatos kamatemelése miatt. Egyre több pénzt kell előteremteni a csomaghoz, ami a gazdaság lassulásához vezet.
Az európai vezetők hajlandók a fejlettebb országok gazdaságát is veszélyeztetni az egység fenntartása érdekében.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
BUDA-CASH Zrt.
Veszprém
