Mintegy félezer pedagógus ment el a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkársága és a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet közös rendezvényére. Ez utóbbi minden évben igyekszik az oktatási intézményeket felkészíteni a közoktatás területén várható feladatokra és kihívásokra. Idén különösen fontos a párbeszéd, hiszen a kormány október 25-én elfogadta az új köznevelési törvény tervezetét – hangzott el pénteken délután a Vetési gimnáziumban tartott fórumon.
A jelenlévőkkel dr. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár ismertette az egyéves társadalmi vitát követő törvény tervezet legfontosabb részleteit, megjegyezve, rövidesen a parlament elé kerül a dokumentum. A végéhez közeledő országjáró fórum célja, hogy az érintettek választ kapjanak azokra a dilemmáikra, amik felszínre törnek egy ilyen nagy rendszer átalakításakor. – Egy másfél éve tartó előkészítő munka ér véget. A mai összejövetelen alkalmas arra, hogy sok félreértést tisztázzunk – húzta alá az államtitkár, majd a törvény tervezet több pontját részletezte. Mint mondta, a legfontosabb cél az, hogy egy olyan minőségi iskolarendszer épüljön ki, amely magas minőségben biztosítja azt a megújulást, amelyre a társadalom tavaly áprilisban igent mondott. – Magyarország virágzó jövőjét az iskolákban kell előkészíteni, erre az 1993-ban megalkotott, nagyon sokszor módosított, elég sok sebből vérző törvény már nem alkalmas – mutatott rá dr. Hoffmann Rózsa.
Meg kell állítani az ország kettészakadását, ezt úgy tehetjük meg, ha erősítjük a nemzeti középosztályt, a pedagógusokat – emelte ki az államtitkár. Ismertette, a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójának egyik fő elve, hogy a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, amelynek ellátása alapvetően a magyar állam feladata, joga és kötelessége, feladatát a kormányhivatalokon keresztül látja el.
A mérések eredményei arról tanúskodnak, hogy romlik az oktatás eredményessége, hanyatlik a fiatalok teljesítménye. A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége – hangzott el. Mindezek mellett megvalósul a pedagógusi életpályamodell, a fizetések jelentős emelésével helyreállítják a szakma presztízsét.
A fórumot követő sajtótájékoztatón dr. Hoffmann Rózsa kiemelte, számos szakmai szervezettel folytattak egyeztetést, ezek közül az egyik legfontosabb, az Országos Köznevelési Tanács nagy többséggel támogatta a köznevelési törvényt. – Folyamatosan nyilatkoznak olyan szakszervezeti vezetők, akiknek javaslatait – ha nem is teljes egészében, de – részben befogadtuk, s valamiért fontosnak tartják, hogy valótlan állításokkal borzolják a kedélyeket. – Célunk, hogy egy olyan országot tudjunk építeni, amely a munkára épül, benne a kötelességteljesítés, az emberi tisztesség, és mindazok az értékek, amelyekre Európa felépült, ismét a helyükre kerüljenek – mondta. Várhatóan november végén, december elején fogadja el az új köznevelési törvényt a parlament, amely 2012. szeptember 1-jétől lép hatályba.
A törvény tervezet egyik pontja szerint a diákok 16 éves korig lesznek tankötelesek. Ez nem növeli meg jelentősen a munkanélküliek számát? – kérdeztük. – Az a 16-17 éves, aki most lóg az iskolából, de a tankötelezettség mostani határáig az intézményben marad, 18 évesen is munkanélkülivé válhat. Arról van szó, hogy ezt a határt lejjebb vittük, meg van a törvényes lehetőség, hogy munkát vállaljanak. Bízzunk abban, hogy sok olyan fiatal van, aki azért nem jár az iskolába, mert nem szeret tanulni, de szívesen dolgozna. A statisztikák azt mutatják, hogy főleg a szakiskolákból maradnak ki azok a tanköteles korúak, akik betöltötték a 16. évüket. A számuk egyébként egyharmadára csökkent az elmúlt tanévben. Az oktatási rendszer termelte a funkcionális analfabétákat. A tankötelezettségi átlag egyébként 16 év az unióban – válaszolta dr. Hoffmann Rózsa.
Az országjáró fórumokon többek között a pedagógus életpálya, a pedagógusok minősítése és az iskola fenntartással kapcsolatos kérdések hangzanak el, így volt ez Veszprémben is. Ezek mellett érdeklődtek a 6-8 osztályok gimnáziumok sorsáról, ezek a jövőben a tehetséggondozás nevesített intézményei lesznek, ahol ennek megfelelő munkát végeznek. Arra is kíváncsiak voltak, miként valósul majd meg az érettségi feltételeként megszabott 50 óra közösségi szolgálat. Válaszként elhangzott, érdemes figyelni majd a TÁMOP erre vonatkozó pályázatait.
A zárszót követően még voltak elégedetlen hangok, s a szolid taps is azt mutatta, az idő rövidsége miatt számos kérdés megválaszolatlan maradt (előzetesen 170 kérdés érkezett), a pedagógusok azonban levélben továbbra is tanácsot kérhetnek az államtitkárság munkatársaitól.
