A második világháború idején, a német megszállást követően a koronát az országban több helyen is rejtették a németek és az őket kiszolgáló hazai erők elől. Egyik búvóhelye itt volt Veszprémben, a „Sziklában”, ahonnan egy hónapos őrzés után tovább menekítették nyugat felé. 2010-ben közös összefogás eredményeként állítottak emlékjelet a korona őreinek tiszteletére többek között a kormányzat képviselői, a városvezetők, a magyar honvédség alakulatai, a Keresztény Katonák Szövetsége és a veszprémi polgárok.
Az emelkedett hangulatú ünnepségen, amelyet végig meghatározott az emlékjel mellett felsorakozó koronaőrökből sugárzó méltóság és büszkeség, ahogy elődeik feladatát folytatva tisztelegtek a múlt előtt, elsőként Horváth Zsolt osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
Az országgyűlési képviselő két gondolat köré fűzte fel köszöntőjét. Elmondta, hogy olyan emlékjel mellett állunk, amely az ősök tiszteletére emlékeztet, és olyan emberekre gondolunk ilyenkor, akik „arra esküsznek fel, hogy akár az életük árán is megvédik Magyarország szent jelképét, a Szent Koronát”. Horváth Zsolt visszaemlékezett a 2010-es évre, kiemelte, hogy egy éve ígéretet tettek a második világháborúban történt események méltó módon történő megemlékezésére. – Ez a közös összefogás ünnepe, és amit tavaly vállaltunk, azt teljesítettük, most pedig itt állunk az évforduló alkalmából – fogalmazott.
A megemlékezésen részt vett Navracsics Tibor is, aki beszédében a koronát a magyar államiság, a magyar nemzet, az uralkodók és a politikai közösség egységének szimbólumaként aposztrofálta. A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy 1944-ben, „amikor a Szent Korona ide menekült Veszprémbe, és itt ideiglenes menhelyre lelt, az ezeréves magyar állam keresett magának menedéket, pihent meg üldözői elől”.
– Akik a koronát menekítették, keresztények és demokraták voltak, hittek a magyar nemzet jövőjében, nem csak magában a koronában. Itthonléte alkalmával megerősítette azt a hitünket, hogy a magyar nemzet minden csapást kibír, és reméljük így lesz a jövőben is, hiszen ma már a magunk urai vagyunk, rajtunk múlik, mit tudunk kezdeni sorsunkkal, tudunk-e élni a szabadsággal, a szabad választással, és hogy tudjuk-e biztosítani a Szent Korona, s ezzel együtt pedig saját nemzetünk jövőjét – osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel Navracsics Tibor.
Ezt követően a jelenlévő közjogi méltóságok és katonai vezetők elhelyezték az emlékezés koszorúit.
A koszorúzás végeztével Márfi Gyula úgy fogalmazott beszédében, hogy számára „a szent korona a hazaszeretet és a keresztény hit összetartozását szimbolizáló szakrális tárgy, amely ugyanakkor a nemzetnek a legbecsesebb ereklyéje is. – A magyar állam sokat köszönhet a keresztény egyháznak, és örülök, hogy olyan közösség részese lehetek, amely egyszerre vallja magát hazafinak és kereszténynek – tette hozzá büszkén a veszprémi érsek.
A megemlékezés a Szózattal ért véget. A koronaőrök tiszteletére állított emlékjel megtekinthető a Jókai utca 31-33. szám alatt.
