Varró Dánielt nem kell bemutatni annak, aki egy kicsit is járatos a hazai kortárs költészetben. Emblematikus figurája a mai magyar irodalomnak, akire méltán felnézhet az, aki a költészettel szeretne foglalkozni valamilyen formában.
Költőnk a Bögre azúr című verses kötetével robbant be a hazai irodalmi közegbe, amely 1999-ben jelent meg. A 2003-as Túl a Maszat-hegyen elnevezésű verses meseregényt 2007-ben követte a Szívdesszert. Az ezekben a költeményekben megszólaló lírai én vagy hétköznapi események rímes áldozatává válik (gondoljunk a Buszon, a Randi vagy a Lemondás és remény mint lesz a náthában eggyé c. költeményekre), vagy szerelmi kalandjait meséli el a filmnézéstől a küszöblehányásig (Boldogság, Cossante a lehányt küszöbről), esetleg a Bocit parafrazeálva idézi meg más költők hangulatát és beszédmódját.
Rímeket öltő-Varró Dániel nem csak verseket ír, hanem műfordítói tevékenységet is végez, drámákkal foglalkozik, tehát színházi munkái is jelentősek.
Életében azonban nem régóta változások álltak be, hiszen megszületett kisfia, Misi. Ez hatott költészetére is, amely így új irányt vett. 2010-ben megjelent az Akinek a lába hatos c. korszerű mondókagyűjteménye, amely elnyerte a Szép Magyar Könyv-díjat. Ezt követte 2011-ben az Akinek a foga kijött c. kötete, amely – ahogy a cím is fémjelzi – még korszerűbb mondókákat tartalmaz, már nem is annyira kis babáknak.
Édesanyja, Karádi Éva eszmetörténész, tanár, szerkesztő, európai és regionális találkozók szervezője, az ELTE Bölcsészettudományi karának oktatója, fő kutatási területe pedig a magyar és német kultúrfilozófia érintkezése.
2011. december 1-jén Veszprémbe, a Városi Művelődési Központba látogat anya és fia, hogy a PárosÍrás elnevezésű program keretében Csapody Kinga tanár, kritikus, irodalom-és programszervező, szerkesztő, és párja, Szabó Tibor Benjámin prózaíró, kritikus, irodalmár kérdéseire válaszoljanak.
A beszélgetésre sok szeretettek várnak minden, irodalom és költészet iránt érdeklődő személyt.
