Több figyelemreméltó fordulat zajlott a magyar gazdaságpolitikában az elmúlt egy héten.
Múlt csütörtökön bejelentette a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy mégis készenléti hitelkeret-megállapodást készül kötni a Nemzetközi Valutaalappal. A bejelentés nagyon meglepő volt, hiszen pár nappal korábban is kizárta a magyar kormány az IMF-fel való együttműködés lehetőségét. A bejelentéssel bizonyossá vált, hogy az eddigi költségvetési és gazdaságpolitika kudarcot vallott.
Múlt heti bejegyzésemben részletesen taglaltam, hogy a piacról nézve milyen problémákkal küzd Magyarország 2011 őszén. A forint ezektől a problémáktól gyenge most is. A kormány sokat késett a bejelentéssel, a gyenge forint sokba kerül a költségvetésnek és az adófizetőknek egyaránt. A devizahitelesekről nem is beszélve.
A megállapodás nagy valószínűsséggel létrejön, az IMF elképzelhetően nem szab majd kemény feltételeket a hitelkeret biztosításához. Az biztos, hogy a „török utat” nem tudjuk bejárni, tehát, hogy évekig hitegetjük a valutaalapot, és végül nem kérjük – ez nem fog menni.
De nem is életszerű ez a verzió, ugyanis január közepéig mintegy 1010 milliárdnyi diszkontkincstárjegyet szükséges újrafinanszírozni, és az ehhez szükséges források az IMF nélkül nem láthatók. Szomorú, de szükségünk van a valutaalap segítségére – hogy ez a magyar kormányzati szerkezetben okoz-e változást, majd a jövő eldönti.
A másik meglepő sajtóinformáció szerint a magyar kormány a „forint elleni folyamatos támadás”-ról beszél, és „felderíti a támadássorozat hátterében állók kilétét”!
Néhány szempontra emlékezzünk a nyilatkozat kapcsán:
1./ A forint árfolyama a kereslet és kínálat viszonyait tükrözi, azaz, ha valaki forint elleni pozíciót vesz fel (eladás) akkor arra vele szemben van vevő is.
2./ Több magyar vezető mellett maga a miniszterelnök is a forint gyengülésének veszélyére hívta fel a figyelmet a végtörlesztés kapcsán. Egy ilyen üzenet a piaci szereplők felé egyenes út a gyenge forinthoz.
3./ A „külön utas” magyar gazdaságpolitika hitelességének csökkenése, a gyenge magyar növekedési kilátások, a hiánycélok bizonytalan teljesülése együttesen arra inspirálták a piacot, hogy a forint ellen vegyenek fel pozíciókat.
Összességében a forint gyenge teljesítményét a magyar gazdaságpolitika eredménytelensége okozta. Semmiféle forint elleni „összeesküvés” nem látszódott a piacon, a magyar fizetőeszköz folyamatosan, masszívan gyengült. Ha a gazdaságpolitika nem változik, ne számítsunk erős forintra.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
BUDA-CASH Zrt.
Veszprém
