Egy fokozattal lejjebb rontotta Magyarország államadósságának besorolását a Moody’s hitelminősítő intézet. Ezzel Magyarország a befektetésre nem ajánlott (bóvli ) kategóriába került. A leminősítéshez további negatív kilátásokat tart érvényben a hitelminősítő.
Magyarország ennyire kedvezőtlen megítélés alá utoljára 1996-ban került. A hitelminősítő döntése nem meglepő, az időzítés inkább. Úgy gondoltuk, hogy az IMF tárgyalások megkezdésével ezen intézmények negatív megnyilatkozása elkerülhető, legalábbis elodázható. A Moody’s viszont lépett. Mivel indokolta a leminősítést?
1./ Kockázatosnak látszik a középtávú hiány- és adósságcélok megvalósulása.
2./ Még egy IMF megállapodással is sérülékeny Magyarország a külső sokkhatásokra.
3./ A magyar gazdaságpolitika nem hatékony.
4./ A kormány tervei nem meggyőzőek.
A magyar kormány elkésett az IMF tárgyalások bejelentésével, és a bejelentés sem elég meggyőző a piac számára. A magyar kormányt ugyanis kompromisszumképtelen kormánynak tartja az elemzők jelentős része.
Elképzelhető, hogy a leminősítés ösztönözni fogja a magyar kormányt a reformok végrehajtására, és egy gazdaságpolitikai fordulatra.
Nagy kérdés a forint és az államkötvények reakciója a hírre. Amennyiben a forint jelentősen gyengül, és az állampapírok hozama tovább emelkedik, akkor a legközelebbi MNB monetáris tanácsülésen a kamatemelés elkerülhetetlen lesz.
A magyar kormány „pénzügyi támadásként” értékelte a leminősítést. A kormányzati reakció finoman szólva is „extrémnek” nevezhető. Ahogy az is „extrémnek” nevezhető, hogy egyes források szerint a kormány két alelnököt kíván ültetni a jegybankelnök mellé. Ezzel a lépéssel teljesen megszűnne Magyarországon a jegybank függetlensége, a jegybankelnök ellehetetlenülne.
Figyelembe véve Magyarország jelenlegi pénzügyi helyzetét és nemzetközi megítélését, ez a lépés a lehető legrosszabbkor érkezik.
Nagyon nehéz helyzetbe került Magyarország. Gyors, hatékony intézkedésekre van szükség, nem „ellenségkeresésre” .
Lámpi Ferenc
fiókvezető
BUDA-CASH Zrt.
Veszprém
