Mikor szab ki bírságot a rendőr és mi alapján? Milyen módon kell a bírságot leróni?
Mi történik akkor, ha valaki nem fogadja el a kiszabott helyszíni bírságot?
Mit tehetünk a büntetések ellen? Először is figyelni kell arra, hogy helyszíni bírságot csak a szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértések, valamint az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben felsorolt szabálysértések esetén szabhatnak ki ránk. A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet. Fontos tudni, hogy ha a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul vesszük, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ilyenkor mindig készpénz-átutalási megbízást kell kapnunk, és a rendőr köteles a figyelmünket felhívni, hogy azt 30 napon belül fizessük ki.
Ha a helyszíni bírságot nem fogadjuk el, vagy az adott szabálysértés esetén tilos a helyszíni bírság, akkor a rendőr feljelentéssel él, és majd az eljárás során a rendőrség pénzbírságot kiszabó határozatával szemben nyolc napon belül kifogást nyújthatunk be. Amennyiben a rendőrség ilyenkor a kifogással támadott határozatát nem módosítja, illetőleg nem vonja vissza, a helyi bíróságnál folytatódik az ügy: a bíróság általában a kifogást 30 napon belül tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján bírálja el. Ha a bíróság döntését ilyenkor sérelmesnek tartjuk, tárgyalást kérhetünk, ahol véglegesen eldöntésre kerül, kapunk-e büntetést, vagy sem, és ha igen, akkor mennyit.
Az EU elvárásainak megfelelően Magyarország célul tűzte ki, hogy 2020-ra a közúton bekövetkezett balesetek sérültjeinek számát - különös figyelemmel a halálos áldozatokra - a felére csökkenti. A hazai közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében került sor a közlekedés egyes jogszabályainak megváltoztatása, mellyel azt kívánják elérni, hogy a járművek tulajdonosai, üzembentartói fokozott felelősséget érezzenek azért, hogy a járművet használók a közlekedés előírásait a KRESZ szabályait betartsák.
2008. május 1-jét követően a közlekedési szabályszegések tekintetében a gépjárművezető, bizonyos esetekben az üzembentartó úgynevezett közigazgatási bírsággal sújtható. A bírság mértéke 15.000. – 300.000. forintog terjed, melynek összegére az eljáró hatóságnak méltányosságot gyakorolni nincs lehetősége. A bírságolással kapcsolatos eljárásra a Magyar Köztársaság Kormány a rendőrséget jelölte ki.
Az üzembentartóval, illetve használóval szembeni bírságolással kapcsolatos eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni, de a határozat kiküldésekor tájékoztatni kell, hogy 8 napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a kimentés lehetőségével. Amennyiben az üzembentartó a járművét másnak használatba adta és ezt meghatározott dokumentált módon bizonyítja, a bírságot a használatba vevő személynek kell megfizetni.
Az üzembentartónak nem elegendő a hatóságot arról tájékoztatnia, hogy a gépjárművét más személy (pl. hozzátartozó) vezette, hanem ennek igazolására meghatározott okiratotokat, menetlevelet, fuvarlevelet kell a hatóság részére benyújtani.
A jármű más személynek történő használatba adása esetén körültekintően kell eljárni, mert amennyiben a használatba vevő személy a kiszabott bírságot nem fizeti meg, továbbá azt tőle nem lehet behajtani, abban az esetben az üzembentartónak kell megfizetnie. A kiszabott bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.
