A hatályos – a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény – jelentősen módosult 2012. január 1-jén, többek között pontosan meghatározza, hol nem lehet dohányozni.
dr. Andrásofszky Enikő
– Korábban az úgynevezett közforgalmi helyeken – mint például egészségügyi, oktatási intézmények, szórakozóhelyek, hivatalok – megfelelő jogszabályban előírt feltételek mellett lehetőség volt dohányzóhelyek kialakítására, 2012. január 1-jét követően azonban csak a bejárattól legalább öt méterre van erre mód – ismertette a legfontosabb változást érdeklődésünkre dr. Andrásofszky Enikő. A megyei tisztifőorvos elmondta, a szociális és gyermekvédelmi intézmények esetében udvaron belül is tilos rágyújtani. Nem szabad még dohányozni közterületeken játszóterek, aluljárók közelében. – A törvény a nemdohányzók védelméről szól, s nem a dohányosok üldözéséről van szó. Egy kultúra kialakítása van folyamatban, ehhez sajnos jogszabályokat kellett alkotni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszta levegőt szívjon – hangsúlyozta.
Dr. Andrásofszky Enikő ismertette, munkahelyeken sem megengedett a dohányzóhelyeket zárt térben kialakítani, itt is a bejárattól legalább öt méterre lehet rágyújtani, belső udvar esetén ennél kisebb távolság is engedélyezett – amennyiben azt a tűvédelmi szabályok lehetővé teszik.
– Mindezek területén szemléletváltásra van szükség, ebben nagy szerepet játszik a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, ezért intenzív ellenőrzésekre kell számítani a következő hónapokban – húzta alá a megyei tisztifőorvos, hozzátéve, minden esetben jegyzőkönyv készül, ezek országos összesítését követően, a tapasztalatokat alapján életszerűbbé lehet tenni a törvényt.
Április 1-jét követően azonban már egészségügyi bírságot is kiszabhatnak. – Ahol a türelmi időszak alatt szabálytalanságot tapasztaltunk, a szemléletváltás érdekében újra elvégezzük az ellenőrzést, s ha szükséges, a jog eszközével élünk – figyelmeztet dr. Andrásofszky Enikő, kiemelve, nem elég a szabályszegőt szóban figyelmeztetni, valamilyen formában dokumentálni is kell. Elmondta, a helyszíni bírság – 14 évet betöltött, jövedelemmel rendelkező – magánszemély esetén 30 ezer forint, a helyszín vezetője, tulajdonosa pedig 150-250 ezer forintig bírságolható, ami intézmények, vállalkozások, gazdasági társaságok esetében 2,5 millió forintig is terjedhet.
Hol nem lehet dohányozni?
2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvénymódosításáról 3. §-a szerint:
1. A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni:
a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b) közösségi közlekedési eszközön,
c) munkahelyen,
d) közterületnek minősülő
da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.
Hol jelölhetőek ki zárt légterű dohányzóhelyek?
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítását tartalmazó 2011. évi XLI. törvény (továbbiakban: módosító törvény) 3. §-a alapján, 2012. január 1-jét követően zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető
1. - büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,
2. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára.
Ha a fenti intézményekben / intézetekben zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. A légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább
1. a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
2. b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a módosítótörvény hatálybalépésekor már működtetett és engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.
A fentiek szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.
A szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a módosító törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.
