– Polgármester úr, jó erőben van, kiegyensúlyozottnak érzi magát itt, az év elején?
– Abszolút.
Porga Gyula
– Azért kérdezem, mert a 2011-es évet az alapozás éveként aposztrofálta, a 2012-es viszont előreláthatóan az átalakulások esztendeje lesz. Gondolom nem lesz könnyű a változásokat lebonyolítani.
– Alapvetően pozitív beállítottságú ember vagyok, szeretem megoldani a nehézségeket, szeretem a kihívásokat, és ha szükséges, és a város érdeke is azt kívánja, akár konfliktusokat is hajlandó vagyok felvállalni, ám nyilvánvalóan minden esetben próbálok kompromisszumra törekedni. Nehéz, nagyon kemény év lesz 2012, jelentős átalakulásokat kell elkezdenünk és lefolytatnunk. Nem mindegyik átalakítás jelent feltétlenül 2012-ben változást, sok 2013. január 1-jétől lép életbe, de nyilvánvalóan az előkészítő munkákat el kell végeznünk. Eközben biztosan lesznek konfliktusos helyzetek, nehéz döntések, de amikor mérlegeltem, hogy elvállaljam-e a jelöltséget, akkor számolnom kellett azzal is, hogy a polgármesterség nem csak sikerekből áll, hanem vannak nehéz pillanatok és nehéz döntések is. Ha hosszú távon gondolkodom a város érdekeiről, akkor fel kell vállalnom a pillanatnyi konfrontációkat.
– Kezdjük azzal, ami meghatározza az összes többi kérdést: mit lehet most tudni arról, hogy az önkormányzati törvény 2012-ben milyen változásokat fog jelenteni források és feladatok szempontjából a város életében?
– A nagy és látványos változások 2013. január elsejével következnek be, hiszen a város legnagyobb intézményrendszere a közép- és általános iskolák hálózata, amely 2013-ban kerül állami fenntartásba. Ám ez mégiscsak komoly feladatot ró az önkormányzatra, hiszen az átadás-átvételt elő kell készítenünk. Szintén 2013 januárjában jönnek létre a járási hivatalok. Minden olyan állami feladat, amelyet eddig a polgármesteri hivatal végzett, átkerül a járási hivatalba – például az okmányiroda, az építészeti hatóság stb. Ezen felül a 2013-ban már úgy kell megtervezni az önkormányzat költségvetését, hogy működési hitel felvételével nem számolhatunk.
– Ön szerint működési hitel felvétele nélkül „meg tud majd állni” a 2013-as költségvetés?
– Muszáj megvalósítanunk, a törvény ezt írja elő. 2012-ben olyan helyzetet, állapotot kell kialakítanunk, amely segítségével könnyen tudjuk majd venni ezt az akadályt. A költségvetés nagyon fontos része az általános és középiskolák finanszírozása – nagyjából 3,5 milliárd forint –, ennek kiesése biztosan könnyíteni fog a helyzetünkön, valamint a járási hivatalba delegált feladatokkal is csökken a hivatal munkája, de még mindig van olyan rés a költségvetésben, amelynek eltüntetésén sokat kell idén dolgoznunk.
– És milyen kézzelfogható változások történnek meg 2012-ben az önkormányzati törvényből fakadóan?
– A Veszprémi Petőfi Színház január elsejétől a városi önkormányzat fenntartásában működik. Ez nagyjából 150 millió forint évi plusz kiadást jelent, de a színház esetében nagyon fontos az a szellemi többlet, amelyet az intézmény hozzáad magához a városhoz. A színház teher, de édes teher az önkormányzat vállán. Emellett fontos változás, hogy elkezdtük az egységes intézményirányítási modellre való áttérést kidolgozását. Ahhoz, hogy a 2013-as költségvetés összeállításánál a szigorú feltételrendszernek meg tudjunk felelni, már idén bizonyos markáns lépéseket meg kell tennünk. Az iskolák elkerülnek tőlünk, de számos kulturális, szociális intézmény a város tulajdonában marad, amelyek működési feltételeit mindenképpen javítani és racionalizálni kell.
– Átkerültek az államhoz olyan adóbevételek, amelyekkel eddig az önkormányzat gazdálkodhatott. Mi a véleménye erről a helyzetről?
– A közoktatási intézmények átadásával egyrészt kevesebb kiadással kell kalkulálnia az önkormányzatnak, ám mivel a bevételek egy részét elviszi a központi költségvetés, kevesebb lesz a bevételünk is. Hogy a kettő között milyen az arány, még nem tudom megmondani, de azzal mindenki tisztában van, hogy a lakosság fizetési tűrőképessége véges, az adókat nem lehet radikálisan növelni. Meglátásom szerint a telekadó bevezetése indokolt volt, s most próbáljuk igazságosabbá tenni. Nem az a célunk, hogy bárki veszprémi lakost jelentős adóteherrel sújtsunk, ám mégis csak szükség van bevételre – a telekadó ráadásul bevett gyakorlat a megyeszékhelyeken. Meglátásom szerint ahhoz, hogy hosszú távra tudjunk tervezni, nem kell új adónemeket bevezetni – sőt, a következő években csökkentenünk kellene a helyi vállalkozásokra nehezedő adóterheket. Ennek alapfeltétele, hogy jelentős cégek települjenek meg Veszprémben, hiszen így az adóbevételeink növekedhetnek.
– Korábban – az új köznevelési törvény életbe lépése előtt – többször említette, folynak a tárgyalások, egyeztetések az állam és az önkormányzat között a közoktatási intézményekkel kapcsolatban, mivel Veszprém arra törekszik, hogy a veszprémi iskolák az önkormányzat fenntartásában maradjanak. Most viszont azt mondja polgármester úr, hogy 2013. január 1-jén az iskolák az államhoz kerülnek.
– Büszkék vagyunk a veszprémi közoktatási intézmények munkájának magas színvonalára, és továbbra is azt mondom, hogy nagyon fontos számunkra az iskolahálózatunk. A parlament elfogadta az új köznevelési törvényt, de egyelőre nincs végrehajtási utasítása. Miután megismerjük az átvétel és a továbbműködtetés feltételrendszerét, akkor lehet véleményt mondani, illetve tárgyalásokat indítani.
– Milyen érzéseket kelt az önben, hogy – jelen állás szerint – 2013-ban át kell adni a városi iskolákat az államnak?
– A tűzoltóság állami fenntartásba kerülését is nehezen éltem meg, hiszen markáns és fontos intézménye volt a városnak. Érzelmileg még ennél is biztosan sokkal nehezebb lesz, ha az általános és középiskolák elkerülnek a várostól.
– Többször beszélgettünk a kulturális intézményrendszer irányításának átalakításáról, és ön megfogalmazta, hogy 2012 elejétől az új, központosított modell alapján fogják működtetni az intézményhálózatot. Az előbb elmondottak tükrében mindez hogyan alakul?
– Az általános iskolák beszerzési és karbantartási feladatai már egy kézben vannak, ám a középiskolákhoz nem akarunk hozzányúlni az előbb említett helyzetből fakadóan. Viszont a kulturális és szociális intézményeink nálunk maradnak, tehát ebben a körben fogjuk bevezetni a feladatfinanszírozást és az egységes intézményirányítási modellt.
– Ezt mikorra kívánják megvalósítani?
– 2012 közepére be tudjuk vezetni – ehhez az első félévben meg kell hozni a szükséges döntéseket, és el kell végezni a háttérmunkákat.
folyt. köv.
