– A Petőfi Színháznak már Veszprém a fenntartója, a HEMÓ esetében korábban olyan híreket lehetett hallani, hogy január 1-ejével szintén a város lesz a fenntartó, ám az átadás-átvétel nem történt meg. Mi ennek az oka, illetve mikor kerül a település kezelésébe az intézmény?
– A korábbi üzemeltető, a Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. megszűnt, ám a felszámolóbiztos meghosszabbította a jelenleg érvényes bérleti szerződéseket. A felszámoló maga a tulajdonos, a minisztérium, ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő hoz döntéseket, köt szerződéseket. Ugyanúgy működik a ház, mint korábban, januárban kinyitott, a művészeti csoportok továbbra is használják az épületet, zajlanak a programok. A Honvédelmi Minisztérium szeretné, ha minta átadás-átvétel történne Veszprémben, ezért nem akart kapkodni, hanem úgy döntött, hogy tárgyalásos úton, szerződésben rögzítsük, hogy milyen feltételekkel és pontosan mit ad át a városnak a kft. Januárban kezdődnek a tárgyalások, ám nem látható előre, hogy mikor fejeződnek be – az egyeztetések akár hónapokig is eltarthatnak.
– Miben kell egyeztetnie a két félnek, a minisztériumnak és az önkormányzatnak?
– A helyzet egyértelmű: minél többet szeretne a minisztérium, annál többet kell adnia. Tehát ha odaadja ingyenesen az egész épületet, nyilvánvalóan sokkal többet kérhet: például ragaszkodhat munkatársak megtartásához, vagy például ahhoz, hogy azok a művészeti csoportok, amelyek eddig ingyenesen használták az épületet, továbbra se fizessenek bérleti díjat, valamint hogy az alakulat tarthasson benne ellenszolgáltatás nélkül rendezvényeket. A másik szélsőséges helyzet például az lehet, hogy nem adja át az épület tulajdonjogát, csak a működtetést, akkor viszont nagyobb tere lehet az önkormányzatnak.
– Tavaly év végén felmerült annak a lehetősége is, hogy a megyei könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum is a város kezelésébe kerülhet. Ezekkel az intézményekkel mi a helyzet?
– Egyelőre a két intézmény állami fenntartású, létrejött a megyei intézményirányítási központ, és a múzeum, a könyvtár valamint a megye szociális intézményei e szervezet alá tartoznak. Nincs információnk arról, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben.
– A gazdaságélénkítés rendkívül fontos lenne Veszprém számára. Milyen lépéseket tervez az önkormányzat ennek kapcsán?
– Megtettük az első lépéseket: a város területet vásárolt a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér mellett. A reptér-perben az ítélőtábla kimondta, hogy csak akkor kerülünk tulajdonba, ha megállapodunk a BudaWest Kft.-vel. Egyeztetést kezdeményeztünk a tulajdonosokkal, találkoztunk, megegyeztünk abban, hogy amíg a tárgyalások folynak, szüneteltetjük a pert. Szeretnénk minél hamarabb megállapodni, ám ha nem sikerül, újra a bírósághoz fordulunk. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető legrövidebb időn belül a két önkormányzat tulajdonába kerüljön a repülőtér, mert ezzel olyan lehetőségekkel gazdagodna Veszprém, amely segítené az ipar megtelepedését. A megvásárolt 20 hektáros terület esetében már zajlanak tárgyalások befektetőkkel, de ezekről még nem kívánok nyilatkozni addig, amíg nincs megállapodás. Annyit elmondhatok, hogy több érdeklődő is megkereste az önkormányzatot.
– A BudaWest Kft.-vel folyó egyeztetésekkel kapcsolatban milyen érzése van? Sikerül peren kívül megállapodni?
– Az első egyeztetés után azt látom, hogy nagyon távol esnek egymástól az igények, de sose szoktam egy tárgyalás előtt azt mondani, hogy kudarcra van ítélve – bízom abban, hogy létezik olyan kompromisszumos megoldás, amely mindkét félnek megfelelő.
– Nagy reményeket fűz az önkormányzat a balatoni korona „helyi pénz” megjelenéséhez. Milyen fázisban van a projekt, és mit hozhat Veszprémnek?
– Februárban jelenik meg a balatoni korona, amely elsősorban a veszprémi kisvállalkozásoknak fog jó lehetőséget teremteni. A két ünnep között az egyik országos sajtóorgánumban megjelent egy cikk, amely arról szólt, hogy az 1930-as években a válságból kivezető út egyik lépéseként térségi pénzeket vezettek be. Emellett az előttünk lévő példák – például a soproni kékfrank – azt bizonyítják, hogy sikeres lehet a helyi fizetőeszköz, utalvány megjelenése. A mi esetünkben a kezdeményező önkormányzatokhoz egyből csatlakozott a kereskedelmi és iparkamara és a VOSZ, mert úgy látták, hogy a balatoni korona tényleg segíteni tud a helyi vállalkozóknak, hiszen az az érdekük, hogy a helyben megtermelt jövedelem itt is maradjon. Az lenne a lényeg, hogy olyan láncolat alakuljon ki, amely átszövi a helyi társadalmat; azaz például ha az étteremben valaki helyi pénzben fizet, akkor a vendéglátós vállalkozó a környékbeli őstermelőtől tudja megvásárolni balatoni koronával az alapanyagot, az őstermelő a balatoni koronával a városban tudjon különböző szolgáltatásokat igénybe venni, és a szolgáltató vállalkozó pedig a dolgozóinak tudjon juttatást adni balatoni koronában. A helyi pénz forgási sebessége 14-szer gyorsabb, mint a forinté.
– Sopronban nem vesz részt az önkormányzat a kékfrankos kibocsájtásában, nálunk viszont több önkormányzat is az ügy mellé állt. Ez hogyan segítheti a projekt sikerességét?
– Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények természetesen automatikusan elfogadóhelyek lesznek, másrészt kibocsájtóként is megjelenik az önkormányzat, hiszen bizonyos juttatásokat ebben a „pénznemben” is ki tudunk fizetni.
– 2011-ben megalakult Veszprém Egyetemi Város Tanácsa, azaz a város és a Pannon Egyetem szorosabbra fűzte a kapcsolatait. Hogyan lehet ezt megtölteni tartalommal, és hatással lehet ez a gazdaság fellendülésére?
– Meghatároztuk az együttműködés gerincét, konszenzusra jutottunk abban, hogy hova szeretnénk a várost illetve az egyetemet juttatni az elkövetkező 10–15 esztendőben. Tavasszal elkezdődik a 12 évre szóló közös gazdasági stratégia elkészítése, az ingatlanok helyzetének áttekintése – megvizsgáljuk, miként tudjuk racionálisabban kihasználni az egyetemi és városi ingatlanokat –, létrejön az innovációs tanács, amely remélhetőleg a helyi vállalkozásokon tud segíteni. Személyesen sokat várok az együttműködéstől, úgy gondolom, két-három éven belül már kézzelfogható és látványos eredményeket tud felmutatni.
folyt. köv.
