– Hogyan értékeli az ellenzékkel való együttműködést?
– Nem könnyű az ellenzéki szerep – korábban ezt személyesen is megtapasztaltam. Próbálok teljes nyitottsággal fordulni az ellenzék felé, a közgyűlések előtt egyeztetéseket tartunk, és bármelyik képviselő bármikor szeretne velem tárgyalni, állok rendelkezésre – arra szerintem senki nem panaszkodhat, hogy ne fogadtam volna. Vannak olyan javaslatai az ellenzéknek, amelyeket elfogad a többség, akad olyan, amelyet az eredeti előterjesztés szerint nem, de más, módosított formában támogatunk, és nyilvánvalóan létezik olyan is, amelyet nem tudunk elfogadni – de a politikának nyilvánvalóan ez a rendje.
– 2011-ben a közgyűlésen többször kellett nyugalomra intenie a képviselőket. Mi a véleménye a veszprémi politikai kultúráról és a politikai megszólalások hangneméről?
– Ha a városi közgyűlésben tapasztalható hangnemet összehasonlítjuk más megyei jogú települések közgyűlésének hangulatával, akkor egyértelmű, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – alapvetően kulturált hangvételű üléseket szoktunk lebonyolítani. Nyilvánvalóan a vita hevében néha előfordulhatnak olyan mondatok, amelyeket nem kellett volna kimondani – ilyenkor a polgármesternek figyelmeztetnie kell a képviselőket, hogy térjünk vissza a normális politikai kultúrához. A feszültebb közhangulat az emberekre rossz hatással van. A politikus is ember, így ő is követhet el hibákat – és fogalmazhat szerencsétlenebbül, mint ahogyan azt szerette volna. Veszprém a Közép-Dunántúl szellemi és kulturális központja, ehhez hűen következetesen ki fogok állni azért, hogy a kulturált politikai stílust megőrizzük a városban.
– Mi a véleménye a civil szférával való együttműködés minőségéről és az új civil törvény várható hatásairól?
– A civil kapcsolataink erősek, nem csak protokolláris szinten működnek, több olyan szervezet is működik Veszprémben, amelyekkel számos közös programot tudunk lebonyolítani. Szerintem jelen pillanatban sokkal több civil egyesület működik a településen, mint amennyi aktívan jelen van a város közéletében. Két csoport tekinthető közülük valóban erősnek: a szakmai civil szervezetek – amelyek egy bizonyos cél érdekében jöttek létre, és azt képviselik markánsan évek óta – és a városrészi civilek – amelyek meghatározó munkát végeznek szűkebb környezetükben. Biztos vagyok abban, hogy e szervezetek jövőjét nem befolyásolja az új törvény.
– Állandóan visszatérő gondolat, hogy Veszprémnek fontos a kultúra és a turizmus. Lesznek olyan lépések 2012-ben, amelyek a helyi turisztika megerősítésére irányulnak?
– Tavaly több olyan sikeres pályázatunk volt, amelyek megvalósítása erre az esztendőre esik. Ezek közé tartozik a két kerékpárút-projektünk. Egy megyei jogú városnak nem csak a körgyűrűn belül kell működnie, hanem térségi kisugárzással kell rendelkeznie, ezért is fontos a kerékpárút-hálózat kiépülése. A Nemesvámosra vezető kerékpárút megvalósítását biztosan elindítjuk 2012-ben, és remélhetőleg a Márkót és Bándot Veszprémmel összekötő bicikliút építése is megkezdődhet idén. Nagyon fontos lépésekről van szó, ugyanis jelenleg az idegenforgalom legdinamikusabban fejlődő ága a kerékpáros turizmus. Ezenkívül idén elkezdjük a Várkapu felújítását: olyan turisztikai látogatóközpontot kívánunk kialakítani benne, amely biztosítani fogja a turisták jobb kiszolgálását. Emellett a térségi turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) 62 millió forintos támogatást nyert, amely komoly kommunikációs segítséget jelent a térségünknek.
– Melyek azok a nagy fejlesztések, amelyek meghatározzák a 2012-es évet?
– A belváros rehabilitációja a legnagyobb kihívás, sokkal nagyobb, összetettebb feladat, mint a Séd-völgy felújítása, hiszen 28 konzorciumi partner vesz részt a munkában, és éppen ezért számos konfliktuslehetőség bújik meg a projektben. Ám hiszem, hogy ugyanakkora sikere lesz, mint a „Kolostorok és kertek”-nek. A városi úthálózat fejlesztése kapcsán benyújtottunk egy pályázatunk az észak-déli tengely elkészítésére, ennek eredményét várjuk. Emellett komoly sikernek értékelem, hogy a városi intermodális közlekedési fejlesztés tanulmányának elkészítésére 500 millió forintot nyert az önkormányzat.
– Minden veszprémi várja, hogy mikor kezdődik meg a burkolatcsere és a nagy átalakítás a belvárosban. Mit lehet erről tudni?
– A közbeszerzési felhívás megjelent, várhatóan március végére lesz nyertes kivitelező, április elején át tudjuk adni a munkaterületet, és április közepén elkezdődik a munka. Arra nagyon figyelünk, hogy szakaszonként történjék meg a felújítás, egyszerre 100–150 méternél hosszabb területet nem akarunk felbontani, így nem fogjuk lebénítani a Kossuth utca forgalmát.
– Ön szerint miben kell erősödnie az önkormányzati munkának 2012-ben?
– Nagyon sok stratégiát készítettünk, a nagy projekteket kellő alapossággal készítettük elő, ám talán kevesebb energia jutott a kevésbé látványos napi ügyekre. Feszesebbé kell tenni magunkat, a napi feladatok esetében is olyan fegyelmet kell tanúsítanunk, mint a kiemelt projekteknél. Több alkalommal megtörtént, hogy négy-öt napirendet is sürgősséggel tárgyalt a közgyűlés, ezt a jövőben el kell kerülnünk. Persze 2011-ben mégis csak egy új hivatalt kellett felépítenünk, és úgy látom 2012-ben már olajozottan fog működni a rendszer.
