Komoly adóterheket ró a veszprémiekre az „igazságtalan, méltánytalan” telekadó, melynek bevezetését felháborodások és lakossági fórumok sora kísérte. – Az adó mértékét a polgárok teherviselő képességének figyelembevételével kell megállapítani – hangsúlyozta Hartmann Ferenc, majd hozzátette: ezt egyetlen előterjesztés sem vizsgálta meg.
Hartmann Ferenc
A képviselő hangsúlyozta: a „telekadó kivetésekor csak egyetlen cél lebegett az előterjesztők előtt: a minél nagyobb adóbevétel realizálása.”
Hartmann Ferenc felvetette azt a kérdést, hogy ki lesz a felelős, ha „a következmények mérlegelése nélkül bevezetett adó miatt városrészek szakadnak el Veszprémtől?” Az MSZP-s politikus ezzel Gyulafirátót korábban felmerült szándékára utalt, amely szerint a településrész önállóvá válna, és amely kérdést január 31-én, lakossági fórumon fogják tárgyalni az érintettek.
A képviselő által benyújtott „arányosság elvét követő”, méltányosságra törekvő módosító indítványokat itt olvashatják.
1.
2. §. Az Ör. 2. § (2) bekezdés ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megjegyzés: a bizottságoknak kiküldött előterjesztés rendelet módosítását tartalmazó részben minden bizonnyal elírás történt. Ott ugyanis az „ab) és ac) pontban is III. övezet szerepel!)
„ab) II. övezet 150 Ft/m2/év
Indoklás: Az előterjesztés szerint az első és második adósáv között 1,5 szeres, míg a második és harmadik adósáv között 10 szeres a különbség. Az arányosab közteherviselés érdekében javaslom, az övezetek közötti arányok csökkentését. Javaslatommal az első és második adósáv esetében 2 szeres a második és harmadik adósáv esetében pedig 7,5 szeres lesz a különség.
2.
4. §. Az Ör. 3. §-a az (1) bekezdését követően az alábbi módosításokkal egészül ki, miközben a (2) bekezdés sorszáma (11) sorszámra módosul:
(2) A 700 m2-t meghaladó teleknagyság esetén az adómérték a következő:
(2.1) a 701 és 1400 m2 közötti sávba eső területnagyság után az adózó 10 %,
(2.2) az 1401 és 2100 m2 közötti sávba eső területnagyság után az adózó 20 %,
(2.3) a 2101 és 2800 m2 között sávba eső területnagyság után az adózó 30 %,
(2.4) a 2801 m2 feletti sávba eső területnagyság után az adózó 40 % adókezdvezményben részesül.
Indoklás: A rendelet szerint a 700 m2-t meg nem haladó alapterületű belterületi telek adómentes. Az eredeti előterjesztés az ezt meghaladó mérték esetén, területnagyságtól függetlenül, változatlan adómértékkel adóztat és a módosítás sem tesz javaslatot a sávos adómértékekre.
Az arányosabb és igazságosabb adóztatás érdekében javaslom, hogy a 700 m2-t meghaladó adóköteles telkekre vonatkozó adóterhelés a teleknagyság növekedésével sávosan mérséklődjön.
(3) Mentesül a telekadó 50 %-ának megfizetése alól az a magánszemély, akinek az adott adóévre eső jövedelme a létminimum másfélszeresénél magasabb, de nem éri el annak háromszorosát.
Indoklás: A telekadó megállapításánál figyelembe kell venni a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 6. §-a előírásainak azon előírását, hogy a helyi adó mértékét a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok teherviselő képességének figyelembe vételével kell megállapítani. A telekadó bevezetését követő lakossági fórumok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendelet előkészítését megelőző hatásvizsgálat állításával szemben az előterjesztők nem vizsgálták meg kellő alapossággal az adóalanyok teherviselő képességét. A jogszabályban előírt teherviselő képesség figyelembevétele érdekében, magánszemélyek esetében indokolt a mérséklés.
(4) Mentesül a telekadó megfizetése alól az a tulajdonos, akinek az ingatlannyilvántartásban található tulajdoni lapján közforgalom számára megnyitott magánút feljegyzés szerepel.
(5) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az a tulajdonos akinek az ingatlannyilvántartásban található tulajdoni lapján önálló Hrsz-en bejegyzett saját út van.
Indoklás (4) (5): Az út a mellette lévő területek feltárását és megközelítését szolgálja. A mentesség azért javasolt, mert vannak és lehetnek a városban olyan beépített és beépítésre váró területek, ahol a beépíthetőség egyik előfeltétele az út megléte, amelynek a kialakítása esetleg csak magánterületen valósítható meg. Az önkormányzat maga is kötött és köthet ilyen feltételt rögzítő, a területek későbbi beépíthetőségét elősegítő megállapodást. Az ilyen, soha be nem építhető terület telekként való adóztatása méltánytalan. Az ingatlannyilvántartásban a közforgalom számára kifejezés nem minden tulajdoni lapon szerepel.
Ez a megoldás valóban segítheti a beépítést és ez lenne teljes összhangban az előterjesztői szándékkal.
(6) Mentesül az adómérték 10 %-ának megfizetése alól az a telektulajdonos, akinek tulajdoni lapján az ingatlannyilvántartásba bejegyzett közösségú célú, vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó szolgalmi jog szerepel.
Indoklás: A szolgalmi jog csökkenti a telek értékét, így indokolt a közzösségi célokhoz kapcsolódó szolgalmi jogok adócsökkentő figyelembevétele.
(7) Mentes az adófizetési kötelezettség alól minden olyan terület, amely az 1997. évi LXXVIII. tv. (ÉTV) előírásai szerint nem minősül építési teleknek.
Indoklás: Amennyiben a lakóépülettel beépíteni tervezett, jogerős építési engedéllyel igen, de használatbavételi engedéllyel nem rendelkező telkek magánszemély tulajdonosai mentesülnek az adó alól (lásd rendeletmódosítási javaslat 4. §. (2)), akkor indokolt mentességet adni azon magánszemély tulajdonosoknak is, akik területükre jogszabályi rendelkezés miatt nem építhenek.
(8) Mentesül a telekadó megfizetése alól az a telektulajdonos, akinek a telke az adott adóévben nem rendelkezik a telekhatártól 25 m-es távolságon belül a településre, vagy annak jelentős részére kiterjedő ivóvíz, szennyvíz, villamos- és gázenergia vezetékrendszer kapcsolattal.
Indoklás: Az ezen vezetékrendszereket nélkülözö területek nem alkalmasak a a beépítésre, így jelen állapotukban nem szolgálhatják a rendeletben célul kitűzött gazdasági fejlődést, ezért ezek megadóztatása ellentétes az előterjesztői szándékkal.
(9) Mentesülnek a telekadó megfizetése alól azok a telektulajdonosok, akiknek az ingatlannyilvántartásban szereplő tulajdoni lapján az önkormányzat nem vezette át a településrendezési feladatok megvalósításához szükséges kisajátítást követő változást. A mentesség az ingatlanyilvántartásban szereplő tulajdoni lapon való átvezetésig érvényes.
Indoklás: A belső körút hiányzó északi szakaszán (Jutasi út - Pápai út közötti szakasz) az önkormányzat kisajátításokat végzett. A tulajdoni lapokon a kisajátítást követő átvezetések az önkormányzat kötelezettségébe tartoznak, de azok a mai napig nem minden esetben történtek meg, ezért a tulajdoni lapokon nem a tényleges, valós térmérték szerepel.
(10) Mentesülnek a telekadó megfizetése alól azok a telektulajdonosok, akiknek a területe a HÉSZ előírásai szerint megengedett legkisebb telekterület mérete alá csökkent.
Indoklás: Az előző (9). bekezdésben érintett kisajátítások eredményeként egyes telkek mérete a HÉSZ VT-25 építési övezetben megengedett 2000 m2 alá csökkent. A tulajdonosok számára kedvezőtlen változást az önkormányzat fejlesztési célkitűzése, vagy a rendezési terv és HÉSZ változása eredményezte. E területekre a HÉSZ előírásai szerint jelenleg nem adható építési engedély sem, ezért méltánytalan ezen területekre az adókivetés.
