A közgyűlés elején Kollár Kálmán karnagy, hegedűtanár, Veszprém Város Díszpolgára, a Magyar Kultúra Lovagja a „Falvak Kultúrájáért” Alapítvány „Örökségünkért Érme”elismerését vehette Porga Gyula polgármestertől.
Januárban a balatoni korona térségi fizetőeszközt helyettesítő utalvány lett „A hónap művészeti értéke”. A balatoni korona címleteit Vagyóczky Károly grafikus, a „helyi pénz” tervezője mutatta be.
Napirend előtti kérdések, interpellációk, felszólalások:
Forgóné Kelemen Judit, a Jobbik képviselője interpellációt nyújtott be Porga Gyula polgármester úrhoz a Séd Filmszínház fejlesztésével kapcsolatban. Kérdésében arra vár választ, hogy „ez a luxusberuházás vajon mennyibe kerül majd az önkormányzatnak, honnan lesz erre forrás, meddig feszíthető még a város költségvetése, adósságállománya és az itt élő emberek teherbíró képessége, és hogy megtörtént-e a szerződés aláírása”?
Porga Gyula polgármester úr az interpellációra reagálva kifejtette: Ezzel a beruházással a város jelentős vagyoni gyarapodást fog elérni. Ami azt anyagi terheket illeti: jelenleg a kulturális intézményhálózatra költött pénz komoly része épületek fenntartására, karbantartására megy. A VMK borzasztó sok pénzbe kerül, jó lenne, ha ezt az összeget a kultúrára lehetne fordítani. Az új konstrukció pont ez szolgálja, ugyanannyit kívánnak költeni a kulturális intézményhálózatra, mint eddig, de a szolgáltatás jobb minőségű lesz. Nem szándékoznak megváltoztatni a szándékot, hiszen ez a város költségvetésének és a lakosságnak is jó döntés.
Mohos Gábor jegyzőt Katanics Sándor képviselő a gyulafirátóti és a kádártai lakossági fórumok kapcsán arról kérdezte, hogy kell-e a lakossági fórumokon jegyzőkönyvet készíteni, és ha már készült, milyen módon kell eljárni annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése szabályos legyen?
A jegyző úr a kérdésre válaszolva kifejtette: az SZMSZ rögzíti, hogy kell jegyzőkönyvet készíteni, és készült is a két lakossági fórumokról. A jegyző meg fogja vizsgálni, hogy a szabályoknak megfelelően vezették-e azokat, és írásban fog válaszolni a felvetésre.
Katanics Sándor képviselő napirend előtt azt kérdezte a polgármester úrtól, hogy nem tartja-e szerződésszegésnek azt a Maraton Lapcsoport részéről – és még mindig úgy gondolja-e, megéri évi 23 millió forinttal támogatni a Veszprémi 7 Nap kiadását –, ha a lakosság számára fontos, közérdekű információk még nagyítóval is nehezen olvashatók a Veszprémi 7 Nap kiadványaiban? A képviselő úr szerint egy közérdekű hír úgy jelent meg a Veszprémi 7 Napban, hogy az olvashatatlan volt. Elsősorban azért, mert a hellyel spórolva olyan kis méretűre szabták, hogy így az kivehetetlenné vált.ű
Porga Gyula polgármester úr válaszolt: Nem tartja szerződésszegésnek, idén jelentős változások történtek, korlátozták a reklámfelületek nagyságát, ezt a problémát pedig jelezni fogja a szerkesztőségnek.
Katanics Sándor képviselő egy napirend előtti kérdésében kilenc kérdést tett fel Brányi Mária alpolgármester asszonynak a Hangvilla jövőbeni sorsával kapcsolatban. A kérdések érintették többek között a korábbi szerződések és bérlők, a VEMÉVSZER szerepének, az opciós jog meghosszabbításának, a felügyelőbizottság és a vevői kötelezettségvállalás fedezetének ügyét.
Brányi Mária alpolgármester asszony elmondta: a felvázolt felvetések nagy részére a korábbi előterjesztés választ ad, de természetesen a kérdésekre részletesen írásban fog válaszolni.
Katanics Sándor képviselő napirend előtti kérdésében öt kérdést tett fel Némedi Lajos alpolgármester úrnak. Kérdésében többek között azt szeretné megtudni, feltette-e már a kérdést az alpolgármester úr a veszprémi önkormányzat Fideszes frakcióvezetőjének, az „Új Nemzedék a Jövőért program” miniszteri biztosának, hogy a Pannon Egyetem doktoranduszaként és egykor volt francia nyelv- és irodalom szakos bölcsész hallgatóként vállalná-e azt a fajta röghöz kötöttséget, amelyet egy rendeletben minden előzetes egyeztetés nélkül vezetnek be most azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott helyhez juthatnak 2012 szeptemberétől? A kérdés emellett érintette az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számának csökkenését, valamint azt is, hogy az önkormányzat Fidesz frakciójának vezetője hányszor szólalt fel a Parlamentben.
Némedi Lajos alpolgármester úr válaszában elmondta – a kérdésekre sorban a válasz: nem, nem, nem.
Gerstmár Ferenc képviselő úr arról kérdezte Porga Gyula polgármestert, hogy miként alakultak Veszprém nemzetközi kapcsolatai 2011-ben, megvalósultak-e a kitűzött célok, milyen tervek készültek az idei évre vonatkozóan, és hogyan vonható be mind több veszprémi polgár a testvérvárosi kapcsolatokba?
A polgármester úr válaszában elmondta: összetett a kérdés, ezért írásban fog válaszolni. De fontos jelezni, hogy milyen kapcsolatokkal bír a város: az első elem a már meglévő testvérvárosi kapcsolat, a második a nemzetközi együttműködések sora, ezen kívül pedig a szomszéd országok városaival kívánnak felvenni kapcsolatot.
Nagy Piroska független képviselő azt kérdezte a polgármester úrtól, lát-e arra lehetőséget, hogy a 2358/6 helyrajzi számú ingatlan (amelynek felújított szárnyában működik a Toborzó- és Érdekvédelmi Központ) veszprémi önkormányzati hasznosításáról tárgyalást folytasson az illetékesekkel (a Magyar Állammal, illetve a Honvédelmi Minisztériummal).
A polgármester úr válasza: három évvel ezelőtt lezajlott egy egyeztetés az illetékesekkel, de nem sikerült a városnak megfelelő álláspontot kialakítani. Az egykori óvoda a város számára jól hasznosítható épület – és természetesen nem zárja ki, hogy a HEMÓ mellett egyéb ingatlanok átadásáról és átvételéről is tárgyaljon a minisztériummal.
Napirend előtti felszólalásában Brányi Mária alpolgármester asszony bemutatta a Bakony – Balaton Turisztikai Desztináció Menedzsment működésének terveit és elképzeléseit. (Link: Összefognak a turizmusért)
Némedi Lajos alpolgármester úr napirend előtti felszólalásában a Veszprémi Petőfi Színház „Ádámok és Évák” elnevezésű rendezvényét méltatta. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett előadáson – az elmúlt vasárnap – a város és Veszprém megye középiskolás diákjai bibliai jeleneteket elevenítettek meg a színpadon. (Link: Színpadon a Biblia, A szeretet türelmes)
Sürgősségi napirendi pont:
A technikai jellegű sürgősségi napirendi pontban a közgyűlés megadta tulajdonosi hozzájárulását Nemesvámos önkormányzata részére.
1. napirendi pont
A magánszemélyek kommunális adójáról és a telekadóról szóló önkormányzati rendelet módosítása
A magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendeleten csupán technikai módosítást hajtott végre a közgyűlés, mivel változott a rokkantsági nyugdíj, a korengedményes, korkedvezményes, szolgálati idő utáni nyugdíj fogalma, és ezt át kellett vezetni az önkormányzati rendelet szövegébe.
A közgyűlés az előterjesztést 16 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el.
A telekadó esetében komoly érdemi változást tartalmazó előterjesztés került a képviselők elé. A decemberi közgyűlésen http://vehir.hu/cikk/2011-12-15/kozgyulesi_hatarozatok.html a képviselőtestület elfogadta a telekadóról szóló rendeletet, amelyben a várost három körzetre osztották: az I. övezet a belváros, a II. övezet a város gazdasági területe, a III. övezet az, amely ezeken kívül esik. Eredetileg a II. övezetben 210 Ft/m²/év, a III. övezetben pedig 120 Ft/m²/év lett volna az adó.
A telekadó esetében komoly érdemi változást tartalmazó előterjesztés került a képviselők elé. A decemberi közgyűlésen http://vehir.hu/cikk/2011-12-15/kozgyulesi_hatarozatok.html a képviselőtestület elfogadta a telekadóról szóló rendeletet, amelyben a várost három körzetre osztották: az I. övezet a belváros, a II. övezet a város gazdasági területe, a III. övezet az, amely ezeken kívül esik. Eredetileg a II. övezetben 210 Ft/m²/év, a III. övezetben pedig 120 Ft/m²/év lett volna az adó.
A lakossági fórumokon tapasztaltak figyelembevételével viszont változik a II. és a III. övezetben található ingatlanok adója: az előterjesztés szerint a II. övezetben 200 Ft/m², a III. övezetben 20 Ft/m² a javasolt módosított adómérték.
Emellett az előterjesztés több engedményt is tartalmaz:
- Aki jogerős építési engedélyt szerez beépítetlen ingatlanára, az már az engedély megszerzésének évében is részesülhet adómentességben.
- Adómentességben részesül az a telek vagy telekrész tulajdonos, akinek a telke aranykorona értéktől függetlenül mezőgazdasági művelés alatt áll.
- Az a magánszemély tulajdonos, aki az önkormányzat által szervezett, vagy lakossági önerős kommunális közműberuházáshoz hozzájárult, a befizetést követő évtől legfeljebb három évre adómentességben részesül.
- Adómentessé válik az a telek, amelyen nem alakítható ki épület számára építési hely.
A rendelet módosításával az önkormányzat 277 094 400 Ft helyett 210 884 720 Ft bevételhez juthat a telekadóból.
Két módosító indítvány érkezett az előterjesztéshez. Brányi Mária, a napirendi pont előterjesztője Katanics Sándor http://www.vehir.hu/cikk/2012-01-25/modosito_javaslat_a_telekado_ugyeben.html és Hartmann Ferenc http://www.vehir.hu/cikk/2012-01-24/komoly_terhet_jelent_a_telekado.html módosító indítványának befogadását nem támogatta. A két módosító indítvány egy része alacsonyabb díjakat határoz meg, valamint területsávok bevezetését javasolja – ezek befogadását az alpolgármester asszony nem támogatta. Emellett – az alpolgármester asszony szerint – több olyan javaslat is található az összesen 14 módosító pontban, amelyek iránya megtalálható a rendelet szövegében.
Katanics Sándor hozzászólásában elmondta, hogy a lakosság a két településrészen nem ért egyet az adó mértékével, ezért olyan rendeletet kellett volna készíteni, amely lecsillapítja a lakossági elégedetlenséget, azonban ez nem az. Példaként azt hozta fel, hogy Kádártán 9000 m²-es telek után pl. magánszemélynek a II. kategóriában annyi adót kellene befizetni, hogy abban tönkremenne. A képviselő szerint nem ült el a vihar, csak átmenetei csend van.
Forgóné Kelemen Judit képviselő asszony kifejtette, hogy a radikális változást az jelentené, ha visszavonnák az önkormányzat a rendeletet, és új irányt határozna meg. A képviselő asszony szerint a mostani módosítással a több telekkel rendelkező „telekspekulánsok” fognak jól járni.
Nagy Piroska képviselő asszony hangsúlyozta: a válság mind a lakosság és az önkormányzat életében is kihívást, terhet jelent. Meglátása szerint az önkormányzat nem véletlenül hoz új rendeletet – ám hiányolta az előzetes egyeztetést a lakossággal, és szerinte a döntést el kellene tolni a februári közgyűlésre, mert nincs mögötte hatástanulmány, és így támadható lesz a rendelet.
Eső után köpönyeg – most már nem lehet jó döntést hozni, nem igazságos, nem arányos és nem méltányos a rendelettervezet – mondta Hartmann Ferenc képviselő, aki kiemelte, hogy kiegyenlítettebb adómértéket javasolt a módosító előterjesztésben. Hartmann Ferenc megkérdezte a polgármester úrtól: ki lesz a felelős, ha a két település elszakad Veszprémtől?
Gerstmár Ferenc képviselő szerint nehéz lesz az elszabadult indulatokat kezelni, és ő is az egyeztetések hiányát emelte ki. A módosító indítványok esetében nem látja, hogy azok bevezetése milyen adóbevételeket eredményez.
Czaun János képviselő a legutóbbi közgyűlésen nem támogatta a telekadót, ám ha akkor a mostani előterjesztésben lévő adómértéket állapították volna meg, akkor jobb alkupozícióban lett volna az önkormányzat. Ezzel a módosítással általános, átfogó 80%-os kedvezményt ad az önkormányzat, amit elfogadhatónak tart, s ezt a kompromisszum végső határának tartja a többi kiegészítéssel együtt.
Brányi Mária alpolgármester asszony szerint olyan adót még nem vezettek be, amelyet tapsolva fogadott volna a közösség, és az sem baj, ha módosítják az adó mértékét, valamint hisz abban, hogy akinek nagyobb tulajdona van, annak nagyobb a felelőssége a közös teherviselésben. Az övezet-sávok meghatározásánál az volt a cél, hogy az I-es területen található üres telkek beépítését generálják. Nem Veszprém az egyetlen város, ahol telekadót vetettek ki, sőt a veszprémi átlagos telekadó-mérték nem túlzó adótétel. Most pont azért javasolnak módosítást, mivel a két településrész sajátosságait figyelembe veszik.
Nagy Piroska képviselő asszony ügyrendi javaslata: a hivatal végezze el a hatástanulmányokat, és februárra tolják át a napirendet.
Porga Gyula polgármester elmondta, ha ezt megszavazza a testület, akkor addig a decemberi rendelet lép életbe.
Az ügyrendi javaslatot 1 igen, 14 nem és 2 tartózkodás mellett a közgyűlés elutasította.
Csunyi János gyulafirátóti lakos kért szót, aki elmondta: náluk az adó kiverte a biztosítékot. Ezt a telekadót nem lehet megfizetni. Ismertette azt is, hogy a rátóti területek nagy része nem rendelkezik közterületi (út) csatlakozással. Ellentmondásosnak tartja azt is, hogy Rátóton a legkisebb beépíthető telekmérték 900 m².
Forgóné Kelemen Judit szóban módosító javaslatot tett, miszerint csak az I. övezetbe kerülő telkek után kellene adót fizetni.
Porga Gyula polgármester kifejtette: korábban rossz döntést hoztak, és ezen akarnak változtatni. Adót kivetni mindig nehéz, de fontos az, hogy van olyan ellenzéki képviselő, aki egyetért a telekadó bevezetésével. A lakossági fórumokon több javaslat is érkezett hozzá: ezek közül az adó mértékét kritizálták legtöbben – éppen ezért igyekeznek radikálisan csökkenteni az adó összegét. Hartmann Ferenc kérdésére reagálva elmondta, a felelősség kérdése önmagát is érinti, de nem kell ennyire előremenni, az elszakadási felvetést meg kell vizsgálni, és hisz abban, hogy a településrészek látni fogják: jobb Veszprémmel együtt, mint nélküle.
A módosító indítványokat a közgyűlés nem támogatta, az eredeti előterjesztést 12 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
9. napirendi pont
Előzetes döntés a Helyőrségi Művelődési Otthon épülete és az épület előtti közterület, park önkormányzati tulajdonba történő ingyenes átvételéről
A Honvédelmi Minisztérium 2011-ben döntött a HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolással történő jogutód nélküli megszüntetéséről. Ezt követően a HM megkereste a veszprémi városvezetést a veszprémi Helyőrségi Művelődési Otthon épületének önkormányzati tulajdonba adásáról szóló javaslatával.
A HEMO-t akkor tudja a város átvenni, ha a jelenlegi funkcióban (közművelődési alapfeladat ellátása) fog tovább működni az intézmény. A minisztérium továbbá azt kéri, hogy a katonai szervezetek kulturális programjai továbbra is megjelenhessenek a HEMO-ban, és a honvédséghez kötődő társadalmi szervezetek továbbra is működhessenek a házban.
Az önkormányzat azt tervezi, hogy az eddigi közművelődési feladatok ellátása mellett a HEMÓ-ba költözik a Kabóca Bábszínház, és részben a VMK. A HEMO éves üzemeltetési költsége hozzávetőleg 25 millió forint. Fontos körülmény továbbá, hogy a tervek szerint a Pannon Várszínház 2012. május 1-jétől bérlőként a VMK központi épületébe költözik, ezért ideális volna a VMK-ban jelenleg működő csoportokat, vagy azok jelentős részét erre az időpontra már a HEMO-ba költöztetni.
Ennek értelmében a közgyűlés úgy határozott, hogy támogatja a HEMO ingyenes átvételét, és azt is, hogy a Kabóca Bábszínház a HEMO-ba költözzön. Az átvételt támogató döntésről a polgármester tájékoztatja a minisztériumot, és kérni fogja, hogy az átvételig tartó átmeneti időszakra a minisztérium az önkormányzat számára kedvezményes bérleti díjat határozzon meg.
2. napirendi pont
A helyi ivóvíz valamint szennyvízelvezetés, tisztítás díjairól, a vízfogyasztás rendjéről szóló rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása
A módosítás oka, hogy 2011. december 31-én hatályba lépett a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, amely azt tartalmazza, hogy a kormány állapítja meg a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét, és miniszteri rendelet írja elő a szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdő időpontját, azaz már nem az önkormányzat dönt ezekről a díjtételekről.
Az önkormányzati rendelet törvény által érintett rendelkezéseit a közgyűlés hatályon kívül helyezte.
4. napirendi pont
Állami Számvevőszéki jelentés Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről
Az Állami Számvevőszék az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként egy időben, egymással párhuzamosan tekintette át, és ellenőrizte 23 megyei jogú városi önkormányzat pénzügyi helyzetét – köztük Veszprémét is. Az ellenőrzés a 2007. január 1. – 2010. december 31. közötti időszakot ölelte fel.
Népességét tekintve Veszprém a 23 megyei jogú város listáján a 16. helyet foglalja el, míg iparűzési adóból származó bevételek esetében a 10., ugyanakkor az 1 főre jutó iparűzési adóbevétel esetében a 4., illetve az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó összegénél 6. a rangsorban.
Ugyanakkor a pénzintézeti kötelezettségeket tekintve a 2010. december 31-i állapot szerint 20. a rangsorban, és azon négy megyei jogú város közé tartozik, ahol az adósságállomány 10 milliárd Ft alatt volt (6,638 millió Ft). Emellett az írott anyag többek között megállapítja, hogy a működési bevételek évente biztosították a működési kiadások és az adósságszolgálat finanszírozását; a gazdasági társaságok által ellátott feladatstruktúra letisztított, átlátható; valamint a hosszú lejáratú kötelezettségek finanszírozásának a 2010. évet követő forrása 2011-ben biztosított volt.
Emellett az Állami Számvevőszék véleménye szerint 2012. évet követően a hosszú lejáratú kötelezettségek finanszírozási forrásait az önkormányzat nem számszerűsítette, és bizonytalan, hogy a 2011 utáni évekre tervezett fejlesztésekhez rendelkezésre állnak-e a saját források. Ugyancsak kockázatnövelő tényezőként ítélte meg az Állami Számvevőszék, hogy a 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek visszafizetésének fedezetét az önkormányzat a saját bevételben jelölte meg, melyet nem számszerűsített.
Az önkormányzat véleménye szerint a költségvetési rendelet mellékletében felsorolták azokat a saját bevételeket, melyek forrásul szolgálnak a felvett kölcsönök visszafizetésére. Az önkormányzat saját forrása évente meghaladja az 5 milliárd forintot. A hitelfelvétellel vállalt évenkénti kötelezettség (likvidhitel nélkül) ennek az összegnek a töredéke, a saját forrás konkrét nevesítése csak virtuálisan lenne lehetséges.
A véleményt az Állami Számvevőszék nem fogadta el, ám úgy ítélte meg, hogy a kockázatot csökkentheti a 2010. évi követelésállományból várható bevétel és a forgalomképes ingatlanvagyon szükség esetén történő felhasználása.
Az Állami Számvevőszék a pénzügyi helyzetének javítására javaslatokat fogalmazott meg a polgármesternek és a jegyzőnek, az erre vonatkozó intézkedési tervet az önkormányzat elkészítette. A teljes jelentés és az intézkedési terv ide kattintva olvasható.
A közgyűlés az előterjesztést 15 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadta.
3. napirendi pont
A Veszprém Kártyáról szóló 6/2011. (II.24.) önkormányzati rendelet módosítása
A közgyűlés 2011 februárjában alkotta meg a Veszprém Kártyáról szóló rendeletét, mely 2011. április 1-jén lépett hatályba.
A módosítás annyi, hogy a rendelet a kártya kiállításának és érvényesítésének díját bruttó értékben határozta meg, ám az ÁFA emelés miatt ezentúl a rendelet nettó értéket tartalmaz.
A kártya kiállítási díja ezentúl:
- készpénz-átutalási megbízással történő fizetés esetén: 1000 Ft+ÁFA
- bankszámlára történő átutalás esetén: 800 Ft+ÁFA.
A közgyűlés az előterjesztést támogatta.
5. napirendi pont
A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. szervezeti átalakítása
Mint arról lapunk már beszámolt, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. („VKSZ” Zrt.) közgyűlése 2012. január 12-én tartott ülésén előzetesen döntött a társaság átalakításáról a pénzügyi konszolidáció érdekében. E célt a Veszprém Aréna ingatlan-együttes kiválása szolgálja a leghatékonyabban.
Az előterjesztés szerint a kiválást két lépésben lehet megtenni:
Először az Aréna Kft. az arénával és eszközivel önálló gazdasági társaságként kiválik a „VKSZ” Zrt-ből. Másodszor pedig Aréna Kft. egyesül a „Csarnok” Veszprémi Csarnoküzemeltető, Rendezvényszervező és Kommunikációs Kft.-vel (Csarnok Kft).
A kiválást és beolvadást követő gazdasági cél az, hogy a „Csarnok” Kft. a későbbiekben az önkormányzat egyszemélyes tulajdonába kerüljön.
A közgyűlés az előterjesztést 16 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadta.
6. napirendi pont
A közgyűlés a 6. napirendi pontban elfogadta a Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és –kezelési Önkormányzati Társulás, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás és a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása 2011-es beszámolóját.
7. napirendi pont
Az észak-déli közlekedési főtengely pályázathoz szükséges önrész biztosításáról szóló határozat módosítása
Az eredeti tervek és pályázati dokumentáció alapján 30 gépkocsi parkolóhely épülne meg a Levendula üzletház előtti szakaszon, azonban a pályázat szerint csak akkor lehet ehhez a beruházáshoz támogatást igényelni, ha a parkolóhelyeket ezután öt évig ingyen lehetne használni. Ez a terület a sárga parkolózónába tartozik, és az előterjesztés szerint nem lehet érdeke a városnak, hogy ingyen üzemeljenek – mivel ez azt eredményezné, hogy a közlekedők hosszabb, akár egész napos időtartamra vennék igénybe a parkolókat, és az ingyenes helyekért „sorban állók” felesleges forgalomnövekedést, fennakadásokat generálnának.
Az előterjesztés szerint az a cél, hogy minden, a belvárosba igyekvő autós viszonylag gyors cserélődés révén parkolóhelyhez jusson, ez pedig fizető parkolókkal oldható meg – és nem elhanyagolható az anyagi bevétel kérdése sem. Ugyanakkor a megtervezett parkoló állásokra feltétlenül szükség van.
Az előterjesztés azt fogalmazza meg, hogy a Levendula üzletház melletti parkoló megépítése éppen ezért kikerül a pályázatból, és a Muskátli utcában kialakítandó 41 parkolóhely átkerül a belváros rehabilitációs pályázatba, amely így támogatott elem lesz. Ehhez a Muskátli utca 2-8. házszám mögötti parkoló öböl bruttó 32.100 eFt-os költségét a „Veszprém belváros funkció-bővítő rehabilitáció” pályázatban önrészként szükséges szerepeltetni, és ezzel a bruttó 32.100 eFt-os összeggel kell csökkenteni az „Észak-déli közlekedési főtengely kialakítása” beruházás kötelezettségvállalásának összegét.
A közgyűlés 14 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést.
8. napirendi pont
Veszprém, 0393 hrsz. alatti (Északi körgyűrű szakasz mögötti) terület tulajdonba vételi igénye a „VKSZ” Zrt. részéről
A Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Veszprém hőtermelési tevékenységének további fejlesztését tervezi, melynek fő célja – a város környezetminőségének javítása mellett – alternatív forrás felhasználásával történő hőenergia előállító létesítmény telepítése, s jövőbeni működtetése. Az előterjesztés szerint a beruházás tervezett helyszíne az Északi körgyűrű mellett, a Lidl áruház mögött található ingatlan, amely jelenleg a városi önkormányzat tulajdonába tartozik. A tervezett beruházáshoz a területet a VKSZ Zrt.-be kell apportálni.
Az ingatlan jelenlegi forgalmi értékeként az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő nettó 8 millió forintot állapított meg. Nagysága 63 841 m², m² ára 125 Ft. Jelenleg az erdő övezeti besorolás alá tartozó ingatlan művelési ága „szántó”. Amiatt, hogy értéke a besorolás és a rendezési tervi szabályozás során változni fog, az ingatlan értékének meghatározását az apportálást megelőzően el kell végezni. Az apportálást követően az önkormányzati ingatlan értéke az önkormányzat saját tulajdonú cégében tőkeemelés formájában jelenik meg.
Gerstmár Ferenc azt kérdezte, hogy hulladékhasznosító fűtőerőmű épül-e a területen? Ezt ő nem tudja támogatni.
Forgóné Kelemen Judit sem tudja támogatni a hulladékégető hőerőmű létesítését.
Brányi Mária alpolgármester asszony elmondta, az előterjesztés arról szól, hogy egy területet a VKSZ Zrt. szeretne az önkormányzattól átvenni. A VKSZ Zrt. az összes költséget felvállalja ahhoz, hogy megvizsgálja, miként lehet hasznosítani a területet. A cél az, hogy megújuló energiát vegyenek igénybe a későbbiekben az energia létrehozásához. A megújuló energia hasznosításnál csak olyan technológia jöhet szóba, amely az uniós elvárásoknak megfelel. Hogy az milyen lesz, azt még nem tudja.
Némedi Lajos alpolgármester elmondta: tudomásul kell venni, hogy keresni kell az alternatív energia felhasználási lehetőségét, ebben az előterjesztésben is a lehetőség kereséséről van szó.
Göttlinger László, a VKSZ Zrt. vezérigazgatója összefoglalta: jelen pillanatban a gáz kiváltására valamilyen alternatív energiát kell találni. Jelenleg semmilyen döntést nem hoztak, nem tudják, hogy a fent említett területre mit lehet telepíteni, ezt kell megvizsgálni – ezek után szakmai alapon kell dönteni.
A közgyűlés 14 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy eladásra jelöli ki az ingatlant, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy a jelenlegi művelési ág alól kivonja a területet, és a feltételek teljesülése után a VKSZ Zrt.-be apportálja.
10. napirendi pont
Döntés a Veszprém - Márkó – Bánd településeket összekötő külterületi kerékpárút megépítése érdekében konzorciumi megállapodás megkötéséről
A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. a Veszprém - Márkó – Bánd kerékpárút pályázatot 500 millió Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges a Veszprém Bánd és Márkó konzorciumi együttműködési megállapodásának megkötése. A együttműködési megállapodás megkötését a közgyűlés jóváhagyta.
11. napirendi pont
Döntés a Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtérrel kapcsolatos zajgátló védőövezet kijelölésével összefüggő vélemény megadásáról
A repülőtér környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésével kapcsolatban az érintett önkormányzat képviselőtestületének véleményét meg kell kérni, s erről közgyűlési határozatban kell rendelkezni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Veszprém-Szentkirályszabadja Repülőtér zajgátló védőövezetével kapcsolatos iratát 2011. december 14-én kapta meg az önkormányzat.
Az önkormányzat a zajgátló védőövezet kijelölését két módosítással elfogadja: vegyék figyelembe, hogy az ingatlan egy része „Natura 2000” területbe tartozik; valamint a dokumentációt ki kell egészíteni a szaktervezők nyilatkozatával.
12. napirendi pont
Közterület elnevezések
Az önkormányzat utcanévi munkacsoportjának ajánlása alapján a közgyűlés több új közterület-elnevezésről döntött:
1. A Zalka Máté tér és a Halle utca, Stromfeld Aurél utca által határolt terület új neve: Táborállás park.
2. A Gulyadomb irányából a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark irányába vezető út neve Vadaspark út lesz.
3. A Séd patak mentén lévő, Veszprém 602. helyrajzi számú közterületnek a Szent Katalin sétány nevet adja.
4. A közgyűlés megállapította, hogy a Reinitz Béla utca Veszprém 4254/1. helyrajzi számon nyilvántartott szakasza megszűnt.
A 13. napirendi pontban a közgyűlés tudomásul vette a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi fejlesztéseiről szóló tájékoztatót.
A beszámoló teljes szövege ide kattintva letölthető.
14., egyben utolsó napirendi pont
Tájékoztató az összevont intézményi szolgáltató szervezet (ISZSZ) létrehozásával kapcsolatban
A közgyűlés 2011-ben döntött az összevont intézményi szolgáltató szervezet létrehozásáról. A projekt célja a finanszírozás hatékonyságának fokozása, ezt a szakmai munka teljesítményének növelésével és a gazdálkodási feladatoktól való tehermentesítéssel lehet elérni. A tervek szerint az önállóan működő és gazdálkodó középfokú oktatási intézmények gazdasági adminisztrációs feladatait a továbbiakban egy intézmény látna el.
2012-ben viszont megváltoztak a körülmények, ugyanis jelen állás szerint 2013. január 1-jével az állam lesz a középfokú iskolák fenntartója. Az előterjesztés szerint a részletszabályozás hiánya miatt kevés az információ ahhoz, hogy az önkormányzat az intézményi irányítás átalakításáról dönthessen, ezért jelen helyzetben nincs értelme az ISZSZ létrehozásának.
Emellett a megyei jogú városok 2013-tól járási központként is fognak működni, illetve megyei kormányhivataloknak székhelyei lesznek. A megyei jogú városok döntési kompetenciájában marad az egészségügyi és szociális feladatokat, valamint a kulturális és sportszolgáltatásokat ellátó intézmények fenntartása.
Ezek a változások felülírják a város eddigi hatékonyságjavítási és feladatszervezési törekvéseit, ezért az ISZSZ létrehozásáról csak a 2012-ben megszülető kormányrendeletek után lehet dönteni.
A tájékoztatót a közgyűlés elfogadta.
