A mai napon az MNB az alábbi három új eszköz bevezetését jelentette be a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának élénkítése érdekében.
• Kétéves lejáratú fedezett hitel bevezetése (márciustól), melynek révén a hitelintézetek a mindenkori jegybanki alapkamat mellett, értékpapír-fedezet fejében juthatnak hosszú lejáratú forráshoz az MNB-től. Ez lényegében megfelel az EKB által tavaly év végén bevezetett 3 éves LTRO-nak (long-term refinancing operation), amely jelentősen hozzájárult az európai bankszektor likviditási helyzetének javulásához. Az MNB is alapvetően a bankok hitelezési képességének növekedését, ezen belül elsősorban a vállalati hitelezés élénkülését várja az intézkedéstől.
• Jelzáloglevél vásárlási program indítása, melynek keretében a jegybank elsődleges piaci vásárlásokkal segíti majd a magyar jelzáloglevél-piac bővülését, és ezáltal a lakossági jelzáloghitelezés élénkülését. Ehhez a vonatkozó jogszabályok módosítása is szükséges, az új eszköz tehát ezt követően (várhatóan március után) kerülhet ténylegesen bevezetésre.
• A jegybanki refinanszírozásban elfogadott fedezetek körének szélesítése márciustól, részben a jelzáloglevél programhoz kapcsolódóan, illetve szélesebb értelemben is. A banki és vállalati kötvények minimális elfogadható minősítési korlátja a jelenlegi „BBB” helyett a magyar állam mindenkori besorolási szintjének felel meg.
Megítélésem szerint az MNB által bejelentett intézkedések érdemlegesen javíthatják a bankszektor refinanszírozási lehetőségeit, ezáltal erősíthetik a hitelezési aktivitást, amely igencsak visszaesett az elmúlt egy-két évben. Ugyanakkor az MNB is hangsúlyozza, hogy a hitelezési képesség javulásától a hitelezési hajlandóság nem feltétlenül erősödik, így az intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendők a hitelezési volumen jelentősebb felfutásához. Már csak azért sem, mivel a magyarországi bankok jelentős részénél a döntéseket a külföldi anyabankok hozzáállása is alapvetően meghatározza, amely jelentősen függ Magyarország kockázati megítélésétől és az európai pénzügyi szabályozói környezettől.
Drámai reálgazdasági hatás tehát az intézkedésektől nem várható, ezzel együtt úgy vélem, a bejelentés javíthatja a bankszektor és a magyar gazdaság kilátásainak megítélését. A lépés révén tovább javulhat az MNB és a kormány közötti viszony is, miután a kormány korábban többször jelezte egy ilyen intézkedéscsomag szükségességét a jegybank oldaláról.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
Buda-Cash Brókerház
Veszprém
