Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő (LMP) a nemrég megváltoztatott felsőoktatási törvény várható hatásairól kérdezte az est vendégeit, Osztolykán Ágnest (országgyűlési képviselő LMP, az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke), Dr. Hartung Ferencet (oktatási ügyekért felelős rektori megbízott a Pannon Egyetem képviseletében), valamint Gadár Lászlót (a Pannon Egyetem Karrier irodájának vezetője).
A beszélgetés első része az elmúlt húsz év vázlatos áttekintéséről szólt. Osztolykán Ágnes kifejtette, hogy valóban sokkal kevesebben tanultak a ’90-es években a felsőoktatásban – a korosztály 17%-a –, így ehhez képest a mai egyetemi oktatás színvonala bizonyos tekintetben tényleg csökkenhetett. Igény volt arra azonban akkoriban, hogy az országban nagyobb legyen a diplomások aránya – tette hozzá Gadár László –, de senki nem számolt a következményekkel.
Dr. Hartung Ferenc – aki 16 éve az egyetem munkatársa – is beszélt arról, hogy míg a ’90-es években 800 diákjuk volt, ma 12 000 főről beszélhetünk. A Pannon Egyetem diverzitása is nőtt az elmúlt években, mivel olyan folyamat is elindult, amely jelzi, hogy az egyetemeknek mára regionális vonzáskörzetük alakult ki. Ma már inkább lakóhelyükhöz közelebb eső felsőoktatási intézményt választanak a leendő hallgatók, hiszen az utazás is, a szállás is nem kevés pénzbe kerül. A diverzitás nagyobb választási lehetőséget biztosított, többen jelentkeztek többféle szakra, azonban úgy tűnik, a minőség rovására nőtt a mennyiség. Gadár László viszont hozzátette, statisztikák támasztják alá azt a tényt, hogy sokkal kevesebb diplomás, mint középiskolai végzettséggel vagy csupán szakmával rendelkező munkanélküli van. Hosszú távon mégsem mindegy az, hogy milyen tudással kerül ki a hallgató az egyetemről.
Osztolykán Ágnes azt nehezményezte, hogy a mostani kormány ezen a minőségi visszaesésen úgy próbál változtatni, hogy keretszámokat határoz meg, és költségtérítésessé teszi az oktatást, amellyel viszont nagyon jelentősen diszkriminál bizonyos rétegeket, nagyon leszűkíti a bejutás lehetőségeit. Mindemellett elmondta, a kormány nem támasztja alá a döntést szakmai érvekkel, tényekkel. Egyszerűen meghatároz számokat, mint egykor a tervgazdaságban. Az LMP-s országgyűlési képviselő asszony nem érzékeli, hogy átgondolt határozatokról lett volna szó. Ráadásul mindezt sietve, 9 plusz napot adva azoknak a családoknak, akiket most komoly döntés elé állított a kormány. Azt a félelmét is felvázolta, hogy szerinte ezzel a döntéssel azok a szegényebb, nem elitképzésben résztvevő középiskolások is elesnek a lehetőségtől, akik eddig legalább bejutottak a felsőoktatásba.
Gerstmár Ferenc azon kérdésére, melyben az egyetem munkatársait arról kérdezte, hogy mennyit változtat az egyetem mindennapjaiban a törvénymódosítás, és vannak-e prognózisok ezzel kapcsolatban, dr. Hartung Ferenc elmondta, számukra ez új helyzet, de nem tart attól, hogy óriási változások történnek. Szakmailag továbbra is megmarad autonómiájuk, gazdaságilag pedig a Pannon Egyetem már nagyrészt nem állami tulajdonban van, így nem is függ annyira a kormánydöntésektől az anyagi háttere.
Gadár László optimista. Ő amerikai példát hozott fel arra, hogy miként lehetne szétválasztani a felsőoktatást úgy, hogy egyik réteg joga, lehetőségeinek száma se csorbuljon. Szerinte a tömegoktatást és a tehetséggondozást külön kellene megszervezni, létrehozni. Mint karrieriroda vezető sokkal nagyobb hangsúlyt fektetne az önismeret fejlesztésére, a karriertervezésre, valamint a pályakövetésre.
