Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő az LMP Veszprém megyei szervezetének legutóbbi közpolitikai vitaestjén a fenntartható fejlődésről, a közösségek ezzel kapcsolatos szerepéről kérdezte Jávor Benedeket (országgyűlési frakcióvezető LMP, a fenntartható fejlődés bizottsága elnöke), Dr. Papp Sándort (nyugalmazott egyetemi tanár, Pannon Egyetem) és Farkas Andrást (elnök, ÖKOPolisz Klaszter).
– A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a városok kiemelten fontos szerepet játszanak, ugyanis a Föld lakosságának több mint a fele városban él – válaszolt elsőként a kérdésre Jávor Benedek. Három fontos szempontot kell figyelembe venni, az egyik, hogy a városi közösségek hogyan hasznosítsák a természeti erőforrásokat. Jelenleg óriásiak például a városok ún. élelmiszercsápjai. Görög narancsot, spanyol paradicsomot, szlovák lisztet stb. eszünk vagy használunk főzéshez például ahelyett, hogy a helyben megtermelhető, helyi készítésű termékeket választanánk, ha egyáltalán hozzájutunk.
– A másik aspektus, hogy miként hat a városi közösségre a városi levegő. Budapesten átlagosan 3 évvel halnak meg korábban az emberek a levegő szennyezettsége miatt. Nagyon fontos és sürgető feladat sokkal több zöldterület és közösségi tér kialakítása a fővárosban, de akár vidéken is. A harmadik összetevő pedig, amit „plusz egy”-ként szoktam megnevezni, a következő: Hogyan tervezi meg, képzeli el a város a saját jövőjét? – fejtette ki a frakcióvezető.
– A fenntarthatóság fogalmának értelmezése más és más lehet, ebből fakadnak a problémák – tette hozzá Dr. Papp Sándor professzor –, hiszen nem mindegy, hogy a civilizációs struktúra három nagy részrendszerének melyik szempontjából értelmezzük. Az egyik a társadalom, a másik a gazdaság, a technológiai rendszerek, a harmadik pedig a természet. Társadalmi szempontból például a fenntarthatóság a kiegyenlített szociális és konszolidált tulajdonviszonyokat jelentheti, gazdasági szempontból mindenképpen a folyamatos növekedést, míg ökológiai szempontból azt, hogy ne érje a természeti, ökológiai rendszereket olyan stresszhatás, amely azok összeomlásához vezethetne. Ma már leginkább a túlélés kérdése merül fel.
Farkas András kiemelte, természetesnek vesszük, hogy a lámpa világít, a fűtőtest meleg, ha feltekerjük, viszont ez a jelenlegi rendszer egyszerűen nem tartható fent már sokáig. Elmondása szerint a környezet ki fogja kényszeríteni a változásokat, a változtatásokat. A társadalomban akkor éleződnek majd ki a feszültségek, amikor érezhetővé válik ez a kényszer.
– A társadalom minimális reakcióját konstatálva valószínűleg úgy fognak változni körülöttünk a dolgok, hogy közben már ki is csúsznak a kezünkből – erősítette meg az elmondottakat Jávor Benedek. Elmondása szerint nem megfélemlíteni kell az embereket abból a célból, hogy változzanak és változtassanak, hanem érdekeltté tenni őket benne. Nem az a cél, hogy még többe kerüljön az, hogy 20 fok legyen a lakásban, hanem segíteni abban, hogy miként maradhatna ez a hőfok tovább a belső térben, kevesebb energiát felhasználva, kevesebb meleget kiengedve az ablakon. Mindezt azért, hogy emberhez méltó életünk legyen, de ne csak nekünk, hanem az utódainknak is – fűzte hozzá a frakcióvezető, aki azt is kiemelte, hogy a zöldpolitika jelentős számú munkahelyet is teremtene.
– Minden az embertől függ – reflektált Dr. Papp Sándor az elhangzottakra. Jelenleg a maximális fogyasztás és az optimális közérzet a jellemző, miközben fordítva lenne ideális: optimális fogyasztás, és maximálisan jó közérzet. Nem a városban használt, műsárral bekent hatalmas terepjárónak kellene jelentenie a nagyságot, de ma ezzel tudják kifejezni sokan azt, amire valójában csak vágynak, de nincs meg – a boldogságra, és az elégedettségre.
Az este folyamán az ÖKOPolisz Klaszter elnöke rámutatott arra, hogy az alulról szerveződő kezdeményezések a működőképesek, vagy azok a tervek, ötletek, melyekbe a döntési vagy finanszírozó szervek bevonják a lakosságot, komolyan veszik annak meglátásait, tapasztalatait.
