A közgazdász az MTA Veszprémi Területi Bizottsága meghívására látogatott el Veszprémbe szerdán, amikor is a „GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM” című sorozat keretében tartott előadást a gazdaság iránt érdeklődőknek. Az előadó a magyarországi gazdasági válságra, és annak európai kapcsolódási pontjaira helyezte a hangsúlyt.
Bod Péter Ákos
– A gazdasági válság 2008 nyarán kezdődött az úgynevezett periférián, a peremországokban. A pénzügyi gazdasági centrum olyan városokhoz köthető, mint London vagy Rotterdam. Ennél az érdekes közgazdasági problémánál, a centrum és a periféria kérdésénél felmerülhet, hogy mi alapján állapítható és mérhető meg a fejlettség? – kezdte a különböző fogalmak tisztázásával és a külső körülmények felvezetésével Bod Péter Ákos.
Elmondta, erre a kérdésre az emberek azt a választ vágják rá, hogy az egy főre jutó GDP alapján mérjük a fejlettséget, mely viszont azt mutatja, hogy a mérés évében milyen vagyon keletkezik. Csodálkozásra adhat okot az az érdekes helyzet, amikor a múltban a Nemzetközi Valutaalaphoz segítségért forduló Írország GDP-je meghaladta az angol jövedelmi mutatót. „Ez olyan, mintha Szabolcs-Szatmár-Bereg megye megelőzné Salzburgot” – illusztrálta a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, majd aktuális vizekre evezve kijelentette, hogy a „válság nem zárult le.”
„Optimizmusra mindig van ok, még ha adat nincs is”, mondta az előadó, bár az utána elhangzó adatok nem ezt támasztották alá. „Erőteljes állami és lakossági eladósodás” van Magyarországon, az adóemelés és a kiadások csökkentése visszaveti a nemzeti jövedelmeket – fogalmazott Bod Péter Ákos.
– Noha Magyarország négy leminősítésen esett át az évek során, gazdaságunk egy fokkal jobb, mint ahogy gondoljuk – bizakodott a közgazdász, ennek ellenére előadását azzal folytatta, hogy a „magyar állam messze a legeladósodottabb a térségben”, ha ehhez hosszá vesszük a külső adósságok szempontját, akkor megállapítható, hogy „a térségi országok közül hazánk a legsebezhetőbb.”
Bod Péter Ákos elmondta: a magyar gazdasági növekedés nem tudott beindulni a válság után, majd rátért a kormány intézkedéseire. Kiemelte az „egyszeri vagyondézsma” kifejezéssel illetett bank- és válságadók ötletét, mely nem új keletű dolog, ugyanakkor „egyszeri és méltányos” formában a pénzintézeti rendszer idővel megemésztette volna. A „nemzetközileg versenyképes adórendszer” bevezetése helyetti Áfa-emelés, chips-adó, illetve a baleseti adó pedig a magyar gazdaságpolitika kudarcának fogható fel.
Bod Péter Ákos a jövőre vonatkozó gondolataiban zárásként megfogalmazta, hogy bár a külvilág továbbra is kockázatosnak lát minket, a valutaalap szerint a 2013-as év érezhető javulást hozhat.
