Jelentősen csökkent az Európai Központi Bank két részletben folyósított, több mint 1000 milliárd euró értékű pénzpumpájának pozitív hatása.
Újabb stresszhelyzet alakult ki az európai kötvénypiacokon, nyomás alatt tartva az eurót és a részvénypiacokat is.
Az utóbbi hetekben egy magasabbra emelkednek az eurózóna perifériális országainak hosszú futamidejű államkötvény hozamai, miközben a menedéknek tekintett német államkötvények hozama látványosan csökken.
Mi is történik?
Felerősödtek a félelmek a spanyol, a portugál, sőt az olasz államadósság visszafizetésével kapcsolatosan. Sőt, nem illik elfelejteni, hogy a görög probléma továbbra sem megoldott, a görögök esetében még az is elképezhető, hogy párhuzamos valutarendszer jön létre, tehát úgy esnek ki az eurózónából, hogy mégis belül maradnak.
De sokkal súlyosabb problémát okozhat egy spanyol vagy egy olasz fizetési probléma. Ezen országok adósságállománya már olyan nagy, amit nem képes az eurózóna kezelni. Az olaszok teljes adóssága, kamatokkal együtt megközelíti a 2000 milliárd eurót. Ez óriási összeg, hiszen a világ legnagyobb készpénztartalékával rendelkező Kína teljes tartaléka nagyjából ennyi. És ne feledjük, az egész eladósodott világ Kína tartalékaira feni a fogát.
Az utóbbi hetekben az olasz és a spanyol államkötvények hozama is jelentősen növekedett. Ez azt jelenti, hogy a befektetők túl kockázatosnak találják ezen országok államkötvényeit, ezért csak akkor veszik meg, ha magas kamatot kapnak érte. A német állampapírok biztonságosnak látszanak, ezért alacsony kamatért is megveszik.
Tehát Európa problémái fennállnak, akkor is, ha nem beszélnek róla. Lehet tologatni, halogatni, ahogy azt most is teszik, de előbb-utóbb valós megoldásra lesz szükség, mert a piaci befektetők türelme elfogy, és csúnyán elbánhatnak a közös devizával.
Egy kicsit hűti a kedélyeket az Európai Központi Bank mai – 04.12. – közleménye, amely szerint hajlandó felújítani kötvényvásárlási programját. Ez azt jelenti, ha senki nem hajlandó olasz, spanyol kötvényeket venni, akkor az ECB vásárol. Ez persze további komoly inflációs nyomást helyez az euróra.
És mindez hogyan hat Magyarországra?
Nem jól, a forint az euróval együtt gyengül, és az elmúlt napokban nagyon közel a lélektanilag fontos 300-as EUR-HUF árfolyam. Ehhez hozzájönnek még a magyar belső problémák, lakossági hitelspirál, megkérdőjelezhető kormányzati lépések, stb.
Állítólag április második felében hozza nyilvánosságra új csomagját a magyar kormány. Az eddigi lépések alapvető problémája, hogy a pazarló magyar állami szervezet továbbra sem hajlandó saját költségein erősen faragni, inkább nyílt, vagy bújtatott bevételnövelő intézkedéseket hoz. Ilyen a tervezett pénzügyi tranzakciós adó, amelyet természetesen a lakosság fog megfizetni.
A 2013. évi magyar költségvetés kb. 400 milliárd forintos „lyukat” tartalmaz. Ennek betöméséhez a bevételnövelő intézkedések kevesek. Kiadáscsökkentő programot kell végrehajtani, hogy megnyerhessük a pénzpiacok bizalmát.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
Buda-Cash Brókerház Zrt.
Veszprém
88-561-218
