A hónapok óta tartó feszült viszonyt, a keddi Orbán - Barroso találkozó képest volt feloldani, és a bizottság közölte, hogy nem viszi Európai Bíróság elé a magyar jegybanktörvényt. Ezzel gyakorlatilag elhárultak az akadályok a hitelszerződés megkötése előtt.
Az Európai Bizottság több – korábban vitatott – ügyben rugalmasságot mutatott, beleegyezett a tárgyalások megkezdésébe. Persze nem adta „ingyen” magát a Barroso által vezetett testület, ugyanis a találkozó előtt mutatta be a magyar kormány „Széll Kálmán terv 2.0” néven a legújabb takarékossági csomagot.
A tervezet 2013. évre minimálisan 567 milliárd forint költségvetési hiány-csökkentéssel számol. A hiány csökkentésének 53 %-t kiadáscsökkentés, 47 %-t bevételnövelés útján kívánja elérni a magyar kormányzat. A kiadások csökkentésének útja szerkezeti átalakítással is jár, amit a piacok pozitívan értékelnek. A végső megítélést persze majd a program végrehajtása hozza. Ugyanis egy-két tétel már most erősen vitatott. Az egyik az önkormányzati szektorban végrehajtandó, további 30 milliárdnyi egyenlegjavulás. A másik a tömegközlekedési vállalatok támogatásának leépítése. Emellett a gyógyszerkassza egyenlegjavulása – 40 mrd – is kétséges lehet.
A bevételnövelő oldalon nagyos súlyos, új adóterheket készül bevezetni a magyar kormány. Ennek két legjelentősebb eleme a távközlési szolgáltatások adója, illetve a pénzügyi tranzakciós adó.
A pénzügyi tranzakciós adótól minimálisan 130 mrd forintnyi többletbevételt vár a magyar költségvetés. Az adó bevezetésének hatásai nagyon nehezen előjelezhetők. Félő, hogy az új adóval a szürkegazdaság felé tolódik el a magyar fizetési rendszer.
Egy dolog biztosra vehető: a magyar lakosság adóterhei jelentős mértékben nőni fognak. A magyar kis- és középvállalkozások nehezen tudják majd ezen terheket kitermelni. Így az új adófajták akadályozzák a magyar gazdaság amúgy is gyenge növekedési kilátásait. Eddig csak megszorítások és bevételnövelő intézkedések láthatók. Gazdaságélénkítési programról nem hallottunk az elmúlt időszakban. Pedig az államadósság csökkentésének motorja a gazdaság növekedése lenne.
A megállapodással kapcsolatosan megszólalt az IMF is. A hűvös hangvételű közlemény szerint a Valutaalap várja a magyar kormány konkrét lépéseit, és a hivatalos dokumentációt. Nem értékelendő ez visszalépésnek, véleményem szerint a szervezet tartja magát az eddigi álláspontjához Magyarországgal kapcsolatban. Tehát távolságtartóan és következetesen viselkedik. Még mielőtt pálcát törnénk fölötte, ne felejtsük el, hogy ő adja a pénzt!
Véleményem szerint a hitelszerződés megkötése biztosra vehető. Szükségünk is van rá, hiszen jelenleg nagyon magas kamatszinten finanszírozható csak a magyar hiány. A megállapodás ezt a folyamatot megfordíthatja, és ebben az esetben megnyílik az út a MNB előtt a kamatcsökkentés irányába.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
Buda-Cash Brókerház Zrt.
Veszprém
