Tavasz óta több olyan gazdaságpolitika lépés történt a magyar kormány részéről, amely a gazdaság élénkítése felé mutat. Nem részletezném ezeket, hiszen valamennyi médiában megjelent a vállalkozásösztönzés és a munkahelyek megtartásának programja.
Ezek a lépések mindenképp elismerésre méltók. A kérdés, hogy időben cselekedte-e meg a magyar kormány ezeket, vagy már késő?
Mit is látunk a mai magyar gazdaságban?
Esést! A gazdaság teljesítménye esik, és egész évben ez várható. A következő év már talán stagnál, vagy gyenge növekedés lesz, de kiugrást még a 2014 sem fog hozni.
A magyar gazdaság egyik alapvető problémáját ezen a grafikonon láthatjuk:
Az ábrán a visegrádi országokban történt beruházások nagyságát kísérhetjük figyelemmel 2000 óta, féléves bontásokban. Jól látható, hogy a bordó vonallal jelölt Magyarország sokáig az élmezőnybe tartozott, majd a 2004-es év második felétől elkezdett leszakadni a régió többi országától. A 2008-as év elejétől pedig drámai módon csökkent a beruházások nagysága hazánkban. 2011-ben a szlovák és lengyel beruházások növekednek, a cseh stagnál, a magyar pedig zuhan.
Márpedig, abban az országban, ahol nem történnek beruházások, ott nem tud csökkeni a munkanélküliség, nem növekszik az export, és mivel a bevételek sem növekednek megfelelő mértékben, nehéz fizetni az adósságokat.
Tehát, az egyik ok, amiért ismét az IMF-hez kellett fordulni, itt keresendő.
A kormány részéről látható a szándék a beruházások ösztönzésére, de a külső körülmények sem kedvezők. Sőt! Európa történelmének egyik legsúlyosabb válságát éli. És mivel a magyar gazdaság nagyon nyitott, így ez ránk nézve nincs jó hatással. Ha megvizsgáljuk az EU keleti oldalát, akkor észrevehetjük, hogy a magyar gazdaság a legjobban kitett a globalizáció hatásainak. Az 1994–1998 között lezajlott privatizáció során valamennyi stratégiai iparág külföldi kézbe került, a magyar kis- és középvállalkozói szektor pedig versenyképtelenné vált. Az így kialakult nyitott gazdaságban, nagyon nehéz „különutas”, hazai vállalkozásokat támogató gazdaságpolitikát folytatni.
A beruházások elmaradása miatt felgyülemlett államadósság kezelésére ismét IMF-hitel lesz a megoldás. A nemzetközi pénzügyi szervezet persze több feltételt kíván majd előírni. Első lépésként a kormány visszavonta a MNB tervezett megadóztatását.
A piaci szereplők biztosra veszik a megállapodás megkötését, ez jól látszik a forint árfolyamán. A 280 alatti szintekkel már ezt árazza a piac. Kérdés, meddig tud a forint itt maradni?
Érdekes, eseményekkel teli ősz elé nézünk Magyarországon és Európában egyaránt.
Lámpi Ferenc
fiókvezető
Buda-Cash Brókerház Zrt
Veszprém
