A Pannon Egyetem A tudomány kultúrája címmel rendez előadássorozatot, amelyben különböző tudományok és résztudományok képviselői vitatják meg egymással egy adott témáról a nézeteiket. Az első beszélgetésben művész, Jankovics Marcell, és a műelemző Szegedy-Maszák Mihály volt a két fő szereplő. Dr. Papp Sándor, a rendezvény főszervezője hangsúlyozta, a szaktudásnak nem szabadna kiszorítania az általános műveltséget.
Jankovics Marcell előadásában beszélt Az ember tragédiája születésének körülményeiről. Elhozta azt a Madách kötetet, ami alapján a forgatókönyvet megírta. Az alkotó hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja a küzdelmet az ember életében, és ezért fogta meg annyira ez a dráma. Elmondta, több színházi adaptációját is már látta a műnek, de valahogy mindig hiányérzete maradt, és úgy érezte Madách darabját nem lehet a „színpad dobozába” bezárni.
Jankovics Marcell beszélt Az ember tragédiájának aktualitásáról. Méltatta Madách Imrét, hiszen a kijelentések, amiket megfogalmazott minden korszakban más jelentést kaptak, és újra értelmezhetők lettek. Ez főleg igaz a Londoni színre, amit a nézők és kritikusok a legsikeresebbnek tartanak. A film készítője úgy gondolja, ez azért lehet, mert ebben a korban élünk jelenleg is. Az alkotó a mű fő gondolatának tartja Ádám sorait a küzdelemről "A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga.” Elhangzott, a mai világban az emberek folyamatosan a csodát várják, hogy az életük nyugodt és gondtalan lesz, de ez sosem következik be. A művész hangsúlyozta, meg kell találnunk az örömöt a küzdelemben, és fel kell ismernünk, hogy a depresszió ellen a legjobb gyógymód a cselekvés.
Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész elmondta, Jankovics Marcell ezzel a filmmel zárta le és koronázta meg az életművét. Közölte, az animációs filmadaptáció választ adott olyan kérdésekre, ami eddig foglalkoztatta az irodalmárokat a drámával kapcsolatban. Elhangzott, Madách művét Arany János 5718 helyen javította ki. Ezt nem csak stilisztikai okból tette, hanem igyekezett egy kicsit tompítani a drámán, hogy ne legyen annyira borúlátó. Az irodalomtörténész szerint az animációs film közelebb áll Madách eredeti változatához. Szegedy-Maszák Mihály méltatta Jankovics Marcell jelképhasználatát, amit már eddigi filmjeiben is megfigyelhettünk. Elhangzott, Madách drámája nemzetközileg az egyik legismertebb magyar mű, és ezzel az adaptációval valószínűleg még több nézőt és olvasót sikerül majd szerezni neki.
