A magyar kormány azonnal intézkedéseket hozott. Dióhéjban nézzük először ezeket:
– A bankadót nem szüntetik meg
– A tranzakciós illetéket a duplájára emelik
– Közműadót vetnek ki a földalatti vezetékekre
– Az iparűzési adó szigorítása, ezáltal növelése
– Cafetéria rendszer 10 %-s adóját 327 %-ra emelik.
Ezen csomag bevezetésével a nemzetközi elvárásoknak végül is megfelelhetünk, hisz így elképzelhetően teljesül a 3 % alatti hiánycél.
Nézzük meg a csomag bevezetésének elképzelhető hatásait.:
– Bankadó: az IMF egyik alapvető elvárása a bankadó teljes kivezetése, tehát ezen intézkedés elképzelhetően kiveri a biztosítékot a Nemzetközi Valutaalapnál. Az ezzel kapcsolatos másik probléma, hogy a bankszféra hitelezési hajlandósága tovább romlik majd, és további jelentős tőkekivonás várható a külföldi tulajdonosok részéről.
– Bár Matolcsy György szerint a csomag után, a következő évi gazdasági növekedés 0,9 % lesz, ezt a piac nehezen hiszi már el. Megítélésem szerint a legjobb esetben is, a stagfláció évei következnek. Ami azt jelenti, hogy magas infláció mellett , a gazdaság nem növekszik.
– Ennek egyenes hatása, az egyén életszínvonalának esése.
– A cafetéria rendszer további adóterhével a vállalatok nehezebben fognak ehhez a juttatáshoz folyamodni, tehát egyfajta „bércsökkenés” lesz a következmény.
– Az iparűzési adót már rég ki kellett volna vezetni a rendszerből, ehelyett most sikerült emelni, még súlyosabb terhet téve ezzel a kisvállalkozói szektorra.
– A közműadót a szolgáltató cégek a fogyasztókra fogják hárítani.
Valójában, ez egy erős megszorító csomag, aminek a végén az egyén áll, és a csomag terheinek jelentős részét Ő fizeti majd.
Még valami, a nemzetközi pénzügyi szervezetek egyik alapvető elvárása volt a magyar kormány felé, hogy az „ ad – hoc „ intézkedések helyett, hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikát folytasson. Nem ez történik jelenleg.
Lámpi Ferenc
Buda –Cash Zrt
