A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány rendezvényén a konferencia elnöke, dr. Garaczi Imre szólalt fel először. Megköszönte a levéltárnak a közreműködést, és bemutatta a megnyitó vendégeit. Beszélt a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány által 2003-ban létrehozott magyarságtudományi műhely eddigi eredményeiről.
Némethné Károlyi Jolán köszönti a résztvevőket
Némethné Károlyi Jolán, Veszprém város önkormányzatának képviselője is köszöntötte a konferencia előadóit és vendégeit. Méltatta az alapítvány és a műhely eddigi tevékenységét, hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy biztos tudásunk legyen a múltról, mert a jelenben csak így állhatunk meg szilárd lábakon. Elhangzott, a 2009-ben rendezett hasonló témájú előadásnak hatalmas sikere volt, és reméli, hogy a folytatás is méltó lesz hozzá. A politikus külön örömmel fogadta, hogy Veszprém város adhat otthont ennek a rendezvénynek.
Steinbach József püspök
„A szeretet és a hűség el ne hagyjon bennünket” ezzel a gondolattal kezdte köszöntőjét Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke. Hangsúlyozta, a szeretet áldás és feladat egyszerre. A hűség pedig azt jelenti, hogy az iránt érzünk szeretet, amibe bele születtünk. A püspök kiemelte, manapság a globalizáció korában még inkább fontos, hogy hűek legyünk saját kultúránkhoz.
dr. Garaczi Imre
Dr. Garaczi Imre közvetítette dr. Friedler Ferencnek, a Pannon Egyetem rektorának a köszöntőjét, aki nem tudott megjelenni az eseményen. Elhangzott, Veszprém egyeteme támogatja dr. Váradi Natáliát, aki az 1956 után elhurcolt egyetemistákról készít kutatást.
Duray Miklós
A rendezvény első előadása keretében Duray Miklós beszélt a nemzetpolitikai programalkotás alapelveiről. Elmondta, a nemzetpolitikának pártpolitikától függetlennek kell lennie. A különböző parlamenti erőknek konszenzusban kell a nemzet tagjairól dönteniük. Ha egy párt kisajátítja ezt, akkor annak az esetleges megbukása után megszakad az intézkedések folytonossága, ami hatalmas károkat okoz. Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetet nem szabad összemosni az állammal. A történelem során már ezt megtették, és megszületett a nemzetállam fogalma, ami rengeteg konfliktushoz vezetett. Elhangzott, Trianon után a revíziós politika uralkodott minden magyar területen, ám a második világháború után a rendszerváltásig a külhoni magyarok magukra voltak hagyva. A kilencvenes években a nemzetpolitika kezdett feléledni, ám 2001 óta a belső ellentétek lerombolták azt, amit 1991-től felépítettek.
dr. Papp Sándor
Dr. Papp Sándor Kisebbségben és emberségben – Trianon után címmel tartott előadást. Elmondta, a két világháború közt a külhoni magyaroknak újra meg kellett találni magukat és az identitásukat, hogy fennmaradjanak. Ezt gyakran az egyház és az iskola segítségével tették meg. Az első és második bécsi döntés felvillantotta a reményt, hogy nem kell kisebbségben élniük. A második világháború után azonban romba dőlt minden addigi törekvés. A legtöbb országban tombolt a többség sovinizmusa. Csehszlovákiában kiadták a Benes-Dekrétumokat, Romániában látszatjogokat adtak a magyaroknak, majd azokat is elkezdték elvenni tőlük, Jugoszláviában pedig 40 ezer magyar öltek meg az 1942-es újvidéki mészárlás megtorlásaként. Dr. Papp Sándor elmondta, a rendszerváltás azokkal a reményekkel kecsegtetett, hogy Magyarország és a szomszédos országok megegyeznek a területükön élő kisebbségek ügyében és közösen cselekednek egy emberibb rendszer kialakulásáért. Ebben sajnos azonban csalódniuk kellett – zárta az előadást.
