Summáját írom Csobánc várának

Évről évre pályázati pénzből, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából és társadalmi munkából jutnak előrébb. Október 9-én ismét átadtak egy negyven méteres falszakaszt, amely mintegy 5 millió forintba került, természetesen ebben a hozzá tartozó munkálatok – konzerváló réteg felhelyezése, a támpillérek feltárása és az omlásveszélyt elhárító feladatok – elvégzése is benne van. Emellett folyamatosan javítják a vár körüli utakat is, amely mára mind gyalog mind lóháton jól járható. A gyönyörű panorámával bíró Csobánc hegy egyike a Balaton felvidék tanúhegyeinek, nagy része természetvédelmi terület. A hegyre az 1250-s években kezdtek várat építeni, az 1270-es évekből már írott forrás is említi. Az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Gyulaffy-család birtoka. Az 1500-as években a vár ura Gyulaffy László, híres törökverő, az 1566-s veszprémi ostrom hőse. A Csobánc vára sosem került török kézre. Az erősség élete a későbbiekben sem zajlott eseménytelenül. 1707-ben Rabatin császári tábornagy ezer emberével sikertelenül ostromolta meg a Szász Márton kuruc vice hadnagy vezette alig 100 főnyi – köztük jelentős számú asszony és gyermek – védőseregével szemben. A vár legdicsőségesebb csatájában mintegy 400 fős veszteséget okoztak az osztrák császár hadainak. Azonban 1709-ben nem sikerült megismételni a történelmet, az ellenség kezére jutott várat nem sokkal később robbantásokkal a földel tették egyenlővé. A vár első rekonstrukciós kísérlete az 1950-s években zajlott, de a munkálatok hamar elakadtak. Majd a helybeli hagyományt és a várat tisztelő baráti kör által létrehozott alapítvány vállalta fel a feladatot ismét. Létrehoztak egy lovas-bandériumot is, mely a korabeli bajvívások és a vitézi élet bemutatásával próbál támogatást szerezni a további építéshez. A munkálatok lépésről lépésre, falszakaszról-falszakaszra haladnak, de a lelkesedés az évek alatt sem csökkent. A tervekben helytörténeti múzeum is szerepel. Ez a fajta hozzáállás példaértékű lehet Magyarországon.