A veszprémi Séd völgyében 15 malom őrölte a város és a környék lakosságának gabonáját. A Sas-hegytől Jutas pusztáig a Séd kis szigetein, árapasztó csatornáin zakatoltak a malomkerekek. A malmok belső világa, a kívül és belül, hol lassan, máskor gyorsan, áttételekkel működő szerkezetek, a malom hangjai, belső rendje
titokzatos világ volt, számtalan egyedi megoldással. Alul és felülcsapós malomkerék forgott a Ring-, Jutasi alsó és felső-, Buday-malomban, máshol GANZ őrlőgéppel és hengerszékkel, Francis-turbinával (Csatári-, Éllő-, Puskás-malom), Bánki-turbinával (Unger-malom) őrölték a gabonát és a kávét. A parasztember éves munkáját vitte a malomba és a következő év legfontosabb élelmét, életét (búzáját) adta bizalommal a molnár kezébe. Ezért az őrletők abba a malomba jártak, ahol a molnár kívánságuknak megfelelő jó lisztet őrölt és szívesen fogadta őket, ha ideje engedte, elbeszélgetett velük.
Bontó László rövidfilmje kísér végig bennünket madártávlatban a Séd-völgyén, hogy elhelyezhessük a valamikor volt és ma is álló malmokat.
