Komolyabb árfolyam elmozdulás nem volt tetten érhető. Bernanke Fed-elnök állásfoglalása, valamint a vártnál valamelyest rosszabb munkaerőpiaci jelentés időben kicsit előrébb tolta a pénznyomtatási program lassítás/kivezetés kezdeti időpontjával kapcsolatos várakozásokat. Ez végül a kezdetben erődösét mutató dollárt végül ismét gyengítette, az USA kötvényhozamok süllyedtek, a feltörekvő – köztük a magyar – eszközök pedig korrigálni tudtak a hét második felére jellemző hozamemelkedést és forintgyengülést követően.
A forintot e mellett ezért az is izgatja, hogy az MNB végül beszáll-e a devizahiteles mentőcsomagba a devizatartalékkal, avagy nyújt-e valamiféle rendelkezésre állást a swap piacon a devizakitettség forintosításában. Mert nagyon nem mindegy, hogy azt a feltehetően több mint 10 milliárd eurónyi devizaadósságot hol, és hogyan váltják át forint lejáratra. Ezzel kapcsolatban jönnek további részletek a héten, de konkrét terveket csak szeptemberben fogunk látni.
A forint egyébként nagyjából a középmezőnyben fejezte be a múlt hetet a dollárral és az euróval szemben a feltörekvő piaci devizák között.
Rossz hír azonban, hogy a visegrádiakat (zlotyi, korona) nem tudta felülteljesíteni, és inkább a dél-afrikai randdal, valamint a román lejjel mozgott együtt szorosabban. Ez nem jó hír, áradásul az euró 300 felett is megfordult. Hogy fals kitörés volt-e, azt még nem tudni, de az biztos, hogy a hetet a a magyar kockázati felár és a hozamaink is emelkedéssel zárták. Kicsit mintha megbicsaklott volna a bizalom a forintos eszközökkel szemben. Az 5 éves magyar kockázat felár a hetet a maximumán, 312 bázisponton zárta, pedig egy nappal előtte (csütörtökön) még 303-on járt a jegyzés. Euró árfolyamában fontosabb támasz 296 közelében, ellenállás pedig 300-301 közötti árfolyamsávnál van. Összességében tehát megvan a veszélye a további forintgyengülésnek, a kérdés csak az, hogy a külpiaci hangulat, pontosabban a globális kockázati étvágy hogyan formálódik.
Lámpi Ferenc
