Előadó:
Ertl Pálné Kuti Mária
ny. tanítónő, néptáncoktató
az előadás címe:
„ Az erős erdőt szánt, a gyenge ugart sem.”
(Háromszéki mondás)
Ertl Pálné Kuti Mária életútja és a Zöldág Együttes
Ertl Pálné Kuti Mária 1936. 04. 08-án született Balassagyarmaton, Kuti József († 1977) református lelkipásztor és Mikó Judit († 2000) tanítónő első gyermekeként, akit három testvére (József, Csaba, Géza) követett.
Iskoláit Hajmáskéren, Balassagyarmaton, Pápán, majd Veszprémben a Tanítóképzőben végezte, ahol 1955-ben tett képesítő vizsgát. Ezt követően 1955-1957-ig Rimócon tanított, ahol a néphagyományokkal való kapcsolata életre szólóan megköttetett. Itt ismerkedett meg az akkori Népművelési Intézet munkatársaival, majd megszerezte a gyermeknéptánc oktatói képesítést és visszatért Veszprém megyébe. 1957-1959-ig Pulán, az akkor még osztatlan iskolában tanított, majd 1959-től Litéren kezdte meg az új tanévet, ahol egyidejűleg nagy lelkesedéssel és örömmel a néptánc oktatását is elindította.
1963-ban kötött házasságot Ertl Pállal (Robixnál kereskedelmi osztályvezető, majd 1990-1998-ig Litér polgármestere). Házasságukból három gyermek született: Pál, Péter, Katalin.
Az 1960-as években tánccsoportja már szép eredményt ért el Csillebércen, az Országos Seregszemlén, majd hamarosan az élvonalbeli együttesek közé került, köszönhetően Ertl Pálné kitartó, céltudatos, építkezésre képes, töretlen lelkesedéssel lelkesítő és akadályokat nem ismerő munkájának, amely egész eddigi életét, minden tevékenységét, teljes munkásságát jellemzi. 1978-ban, a televízió „Röpülj Páva” vetélkedőjét követően vette fel tánccsoportja a Zöldág nevet, amellyel kimagaslóan eredményes munkát végzett, amely a mai napig élő tevékenység, nemzedékeket ismertetve meg a néptánc értékeivel és tanítványok sokaságát adva a magyar néptánc oktatásnak. A magyar néptánc-kultúra értékeire mind határon belül, mind pedig határon kívül felhívta a figyelmet, de Nyugaton és Keleten egyaránt ismertségre tett szert népi táncosaival, tudásuk legjavát mutatva meg, elismerést szerezve, érdeklődést felébresztve a magyar népi művelődés eme sajátos területe iránt. Első külföldi útjukra 1977-ben került sor a Belgrádi Európa Öröme fesztiválon. Az 1990-es évektől azonban külföldi fellépések sokaságát tudhatják maguk mögött. Megfordultak Finnországban, Olaszországban, Belgiumban, Ausztriában, Angliában és Törökországban. Itthon pedig nem egy alkalommal szereplőként léphettek fel a nyári várjátékokon Nagyvázsonyban, Sümegen, Veszprémben.
Komoly szakmai-testvéri kapcsolatot építettek ki Berenccsel (Szlovákia) a „Pim pim papa” Együttessel, Kárpátalján Eszennyel, a Ritmus Együttessel és Erdélyben Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Táncegyüttesével. Találkozók, nyári táborok, nagyszámú fellépés, igényes szakmai munka, rendíthetetlen hit és a néptánc mozgalom erősítését szolgáló tanítványok kinevelése, útra bocsátása: mindezek egyszerre jellemzik ezt az öt gazdag évtizedet, amelyet Ertl Pálné Kuti Mária a néptánc szolgálatában töltött el, lankadatlan lelkesedéssel, hatalmas munkabírással, páratlan eredményekkel. Tanítványai közül feltétlenül ki kell emelni Pintér Katalin tanítónőt, aki utóda, akivel jó egyetértésben szinte máig együtt végezték ezt a néptánc-kultúrát megőrző, továbbadó munkát. Pintér Katalin szervezte meg korábbi táncosokból a Szárazág Együttest. Másik jeles tanítványa a Táncművészeti Főiskolán végzett, a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa, Szabó Sándor, aki a litéri felső tagozatosok néptánc oktatását vezeti. Jelenleg tehát három együttes működik sikeresen Litéren (Zöldág, Zöldág Ifjúsági Néptánc Együttes, Szárazág Együttes) sokak örömére.
Ertl Pálné életművének, alkotó munkásságának elismerését kitüntetések sora is igazolja:
- 1994: Veszprém Megyéért Érdemérem
- 1999: Életfa Díj
- 2009: Litér község díszpolgára (2001-2002-ig a falu polgármestere volt)
- 2012: Magyar Arany Érdemkereszt
Jelenleg a Veszprém Megyei Néptánc Egyesület tiszteletbeli elnöke és a Litéri Zöldág Kulturális Egyesület elnöke – igazolva, hogy ezt az élethivatást, ezt az áldásokkal kísért munkát nem lehet abbahagyni.
(S. dr. Lackovits Emőke)
