Érdemi részletek egyelőre egyik tervezettel kapcsolatban sem kerültek nyilvánosságra, így továbbra is sötétben tapogatózik a piac a várható következményeket illetően.
A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente nyilatkozata szerint átfogó javaslatot dogoztak ki, külön foglalkozva azokkal, akik fizetni tudják a hiteleiket, és azokkal is, akik nem. Figyelembe vették a bírósági döntéseket, emellett méltányolták a kilakoltatásokkal kapcsolatos civil kezdeményezéseket is. Mindezek következtében Kovács szerint a törlesztőrészletek legalább 20%-kal csökkenhetnének, és többek között előrehoznák a téli kilakoltatási moratóriumot az előírt december 1-ről november 1-jére.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ugyanakkor a probléma megoldását az ügyfelek és a bankok közötti egyeztetéssel kellett volna kezdeni, de a bankok nem kezdték meg a hitelszerződések tömeges módosítását, sőt még a Kúria által hozott döntéseket sem vezették át a szerződéseken. Varga megismételte: a kormány továbbra is két szempontot tart fontosnak a devizahitelesek megmentésénél. Egyfelől a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek megszűntetését, kivezetését a magyar piacról, másfelől hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban, mint a forinthitelesek. Mivel Varga szerint a bankszektor javaslata nem orvosolja ezeket a problémákat, a kormány november elején beterjeszti saját javaslatát.
Hogy ennek mi lesz a tartalma, az egyelőre ismeretlen, csak találgatások vannak a sajtóban és szakértői berkekben. Ezek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a jelenlegi árfolyamgát konstrukció kiterjesztése a futamidő végéig, mégpedig úgy, hogy a kamat mellett a tőkerész arányos részét is elengedik. Ha az eddigi gyakorlatnak megfelelően 180 forintos CHF (és 250 forintos EUR) árfolyamon történne a törlesztési árfolyam rögzítése (maximálása), és a különbséget teljes egészében a bankszektor állná, akkor számításaink szerint ez szektorszinten mintegy 5-600 milliárd forint összterhet jelentene. A jelenlegi jogszabályok alapján ebből mintegy 300-350 milliárd Ft azonnali veszteség lenne, a többi pedig a hátralévő futamidő során jelentkezne. Kérdés, hogy ekkora egyszeri veszteséget a bankszektor hogyan viselne el, egyes bankoknál komoly tőkeprobléma keletkezhet, hacsak nem születik valamilyen áthidaló jogi megoldás.
Az OTP-re vetítve a fenti számokat, az összes veszteség számításaink szerint 90-100 milliárd Ft lenne (ha csak a lakáscélú devizahiteleseket segítik meg), melyből 50-60 milliárd lehet egyszeri leírás, ezt követően pedig évi 2,5-3 milliárdos veszteség keletkezne. Ez egy részvényre vetítve összességében 330-360 forintnak felelne meg.
Ugyanakkor nyitott kérdés, hogy az adósok és a kormány által vitatott (és egyes esetekben a bíróságok által is kifogásolt) kamatemelések ügyében a kormányzati mentőcsomag tartalmaz-e valamilyen korrekciót. Ha igen, az további több százmilliárdos veszteséget jelenthet szektorszinten - az összeg az intézkedés konkrét tartalmától függően tág határok között mozoghat.
A bizonytalanság tehát továbbra is óriási, de ha lehet hinni a híreknek, napokon belül fény derülhet a részletekre, melyek alapján már pontosabban lehet majd számolni a hatásokat a bankszektor egészére, ezen belül az OTP-re és a részvény árfolyamára. Kérdés persze, hogy mi lesz a bankok reakciója a kormányzati „ajánlatra”, esetleg lesznek-e még további egyeztetések, változtatások a csomaggal kapcsolatban. Elvileg lehetnének.
Lámpi Ferenc
Buda-Cash Brókerház Zrt
Veszprém
