Az orosz bevételek éves szinten 14,3 milliárd rubelt, kb. 100 milliárd forintot tettek ki 2013-ban, 7,0 körüli átlagos Rbl/Ft árfolyam mellett. A jelenlegi 6,3 Ft/Rbl árfolyamszint a tavalyi éves átlaghoz képest mintegy 10%-os rubel gyengülést jelent a forinthoz képest, így ha az egész évben tartósan fennmarad ez az árfolyamszint, az 10 milliárd forint körüli fedezet- és eredménykiesést jelent minden más körülmény változatlansága esetén (összehasonlításként, az éves működési eredmény tavaly 48 milliárd forint volt). Az ukrán államcsőd egyre fenyegetőbb veszélye rövid távon tovább gyengítheti a rubelt, ezzel együtt az orosz fizetőképesség megkérdőjeleződése nem valószínű, így egy igen volatilis időszak után a rubel némi visszaerősödése lenne indokolt. A képet tovább árnyalja a forint árfolyamalakulása, ami akár jelentős mértékben el is válhat a továbbiakban a rubeltől (más tényezők befolyásolják). Látható, hogy éves szinten a Ft/Rbl kereszt alakulása felelősséggel nehezen jelezhető előre, mindazonáltal a fundamentumok – akár egy rövid távú további gyengülés után – hosszabb távon a forinthoz képest egy erősebb rubel mellett szólnának.
Árfolyamfedezeti ügyleteket jelenleg érdemben nem köt a Richter, így a természetes fedezettség maradna. Ilyen azonban nemigen van, hacsak a helyi leányvállalat rubelben felmerülő működési költségeit nem tekintjük (ilyen bontást a Richter nem hoz nyilvánosságra).
A rubel a forinthoz képest tavaly folyamatosan gyengült, ami nyomon volt követhető a bruttó fedezeti ráta alakulásában is (64,0%->63,9%->62,3%->61,1%), és amennyiben a jelenlegi árfolyamszint tartósan fennmarad, úgy a gyorsjelentés után kiadott, az akkori árfolyamok mellett pesszimistának tűnő menedzsmentkommentár (csökkenő éves árbevétel, a várt 15-16% helyett 12-13%-os éves működési eredményráta) valóra válhat. A kérdés az, hogy a gyenge rubelt egy tartósan megmaradó körülményként, vagy átmeneti, egyszeri tényezőként kezeljük. Ha tartósan fennmarad, úgy a fenti számítás szerint mintegy 20%-os eredménykieséssel és ugyanilyen mértékű fundamentális érték csökkenéssel számolhatunk, hiszen ebben az esetben a diszkontált pénzáramlás teljes időtávjára érvényesül a csökkenő eredmény és cash-flow. Ha egyszeri tényezőként kezeljük és feltételezzük az egyszerűség kedvéért, hogy egy évre, a fent említett, tavalyi éves átlagnál 10%-kal gyengébb árfolyamszint érvényesül, azután visszaáll az eredeti állapot, úgy a fent említett 10 milliárd forintot egyszeri eredménykiesésként kezelve részvényenként mindössze 54 forintos hatás mutatható ki.
Az elmúlt időszak árfolyamreakciója láthatóan azt a várakozást tükrözi, hogy a rubel tartósan gyenge marad; a fenti számítás azt támasztja alá, hogy ha ebben nem hiszünk, úgy a jelenlegi 3840 Ft körüli árfolyamszinteken már érdemes lehet gyűjtögetni a Richter papírokat.
Lámpi Ferenc
Fiókvezető
Buda –Cash Brókerház Zrt
Veszprém