Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az ének a lelki gazdagság alapja

2014. május 2. 19:21
Veszprém gazdag zenei kultúráját a kiváló ének-zenei oktatás alapozta meg – hangzott el a Veszprémi Történelmi Szalon 11. rendezvényén szerdán, a Hangvillában.

Második alkalommal esett szó Veszprém zenei múltjáról a Veszprém Megyei Levéltár szervezésében létrejött Veszprémi Történelmi Szalon beszélgetéssorozatában - városunk rendkívül gazdag zenei hagyományai bőségesen szolgáltatnak mesélnivalót, így a téma több fordulón keresztül került feldolgozásra, első ízben március elején majd április 30-án. A szerdai beszélgetés alapját ezúttal Veszprém nagy kórusformációi – a Liszt Ferenc Kórustársaság és Veszprém Város Vegyeskara – valamint az iskolai énekkarok adták. A Történelmi Szalon házigazdáiként Márkusné Vörös Hajnalka és Somfai Balázs főlevéltárosok beszélgettek Hanti Máriával és Csizmadia Sándorral, a Liszt Ferenc Kórustársaság vezetőivel illetve Csaby Csaba énektanárral, a Vegyeskar tagjával.

Márkusné Vörös Hajnalka, Hanti Mária, Csizmadia SándorMárkusné Vörös Hajnalka, Hanti Mária, Csizmadia Sándor

A délután során először Csizmadia Sándor és Hanti Mária emlékeztek meg a Liszt Ferenc Kórus egykori híres karnagyáról, Kollár Kálmánról. A néhai karnagy Győrben kezdte pályafutását, mint énektanár, rövidesen azonban Veszprémbe csábította a város hangulata, ahol a Csermák Antal Zeneiskolában adott hegedűórákat. Ebben az időben indult Nagy Lídia vezetésével a Veszprémi Munkáskórus, amelynek vezetésében Kollár Kálmán is segített, a tenor szólamot irányította, majd Nagy Lídia halálával átvette a kórus vezetését. Munkássága alatt a kórus folyamatosan fejlődött, megerősödött pozíciójában, s a város egyik vezető kórusává nőtte ki magát, akik a magyar zenei élet legkiválóbbjainak műveit énekelték fellépéseiken. A Liszt Kórus irányítása mellett vezérelte a Kállai Éva Lánygimnázium Lánykarát, az egyetem kórusát és a Péti Munkás Férfikart. Személyében egy életerős, nagy örömmel és fáradhatatlanul dolgozó zenei talentumot tisztelhetett a kórus és a város, akinek 2012-ben bekövetkezett halála sokáig űrt hagyott maga után – mesélték a kórus képviselői.

Kollár Kálmán (Fotó: Kiss Sándor)Kollár Kálmán (Fotó: Kiss Sándor)

A szalon másik meghívott vendége volt Csaby Csaba énektanár, kórusvezető, Veszprém Város Vegyeskarának ma is aktív tagja, akivel Somfai Balázs beszélgetett. Csaby Csaba felidézte kórusvezetői pályájának kezdeteit, kántortanár édesanyjának és nagybátyjainak meghatározó szerepét abban, hogy a zenei pályát választotta. Mesélt tanulóéveiről a pápai Református Gimnáziumban majd Szegeden és Budapesten, ahol énekkarvezetői és karnagyi végzettségét szerezte. Megemlékezett a Dózsa György Általános Iskolában töltött 40 évéről, 1957-től 1997-ig, s elmesélte, hogyan került a Vegyeskarhoz – maga Zámbó István, az akkori vezető hívta meg, a zene iránti mély szeretete és tisztelete, lelkesedése pedig hamarosan a kórus basszus szólamának vezetőjévé tette. 1969-től a Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola osztálykórusát is vezette, munkássága alatt mindkét kórussal számos díjban részesült, többek között az Év Kórusa díjat nyerték el, arany minősítéssel tüntették ki őket, s külföldre is többször eljutottak.

Somfai Balázs és Csaby CsabaSomfai Balázs és Csaby Csaba

A beszélgetés során szó esett az Éneklő Ifjúság dalosmozgalomról és a Tavaszi Ének Ifjúsági Kórustalálkozókról is.  Előbbi Kodály Zoltán koncepciója alapján jött létre, a közös éneklés megszerettetésének és széles körű terjesztésének céljából, melynek gyakorlati megvalósulását képezték Veszprémben a Tavaszi Ének versenyek. Ezeknek a kórustalálkozóknak rendszeres résztvevői voltak az iskolai kórusok a 60-as, 70-es években, emellett lehetőség adódott ún. kórusminősítő hangversenyeken is részt venni – Csaby Csaba elárulta, egy-egy ilyen minősítéssel hazatérni mindig nagy megtiszteltetést jelentett. A Dózsa Iskola kórusával többször is részt vettek a kórustalálkozókon, az állami ünnepek mellett felléptek a nagy magyar zeneszerzők évfordulóin, a Bartók Centenáriumi Év alkalmával és Kodály születésének 100. évfordulóján. Folyamatos fejlődésre kínált alkalmat a Magyar Rádió kezdeményezése, amely során az egyes kórusok felvételt készítettek a nótákból majd ezeket később a rádió sugározta.

Veszprém gazdag zenei kultúráját támasztják alá az ’50-es évektől szép számban működő iskolai kórusok; a legnevesebbek között tartották számon az általános iskolák közül a Dózsa Iskola, a Csermák Antal Zeneiskola, a Padányi kórusát. A középiskolai kórusok közül kiemelkedett a Közgazdasági Szakközépiskola valamint a Lovassy László Gimnázium énekkara, amelynek egykori tanulója a Vegyeskar későbbi karnagya, Zámbó István volt, aki már diákként díszhangversenyt rendezett, később pedig Veszprém zenei életének emblematikus alakjává vált.

Zámbó IstvánZámbó István

A beszélgetést végül Csaby Csaba gondolatai zárták: úgy véli, a muzsika, az ének, a kórusvezetés a lelki gazdagság egyik legfőbb pillére, s aki egyszer rálel a magyar zenei kultúra szebbnél szebb műveire, az többé nem szakad el tőlük.

Bertalan Melinda

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.