Ez elsősorban az egyoldalú szerződésmódosításokra igaz, ahol a Kúria általában véve nem mondta ki a tisztességtelenséget, de olyan feltételhez kötötte ennek megállapítását, amely a legtöbb devizahiteles szerződésre igaz lehet. A szerződések többsége ugyanis nem határozta meg teljes körűen és világosan azt, hogy milyen feltétel esetén hogyan változhat a törlesztőrészlet, és a fogyasztónak nem volt ellenőrzési lehetősége.
Ennek alapján perek tömege indulhat a bankok ellen, melyeket jó eséllyel meg is nyerhetnek az adósok. Valószínűbb azonban, hogy a kormány fog lépni és valamilyen megoldással jogorvoslatot biztosítani. A probléma csak az, hogy általános érvényű megoldást nehéz találni, hiszen az egyes bankoknál és ügyfelekénél jelentős eltérések lehetnek a szerződésmódosítások tényleges hatásaiban. Az alkalmazott kamatokat illetően például elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a mindenkori kamatot referenciakamathoz kötik és a kamatfelárat maximálják. Kérdés, hogy ezt visszamenőlegesen is megteszik-e – ebben az esetben nem kizárt, hogy a devizahitelesek végül jobban járnának, mint a forinthitelesek, amit viszont a kormány próbálna elkerülni.
A másik lényeges problémakör az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása az adósokra. Itt a Kúria szintén azt mondta ki, hogy általában véve nem mondható ki a tisztességtelenség, csak akkor, ha a fogyasztó nem kapott megfelelő tájékoztatást a banktól. Ez megfelel a korábbi bírósági joggyakorlatnak és a várakozásoknak. Ez alapján kevés esetben támadhatók a devizahitel szerződések, ami jó hír a bankoknak. Ugyanakkor a kormány számára továbbra is adott a lehetőség, hogy az adósok terheit ezen a téren is tovább mérsékelje, mondjuk a jelenleg is működő árfolyamrögzítés rendszerének valamilyen módon történő kiterjesztésével. Ha a kormány célja a devizahitelek „kivezetése” a piacról, akkor ez azt feltételezi, hogy a futamidő végéig rögzítenék az árfolyamokat, a különbözetet pedig a bankszektor és talán valamilyen arányban a kormány viselné.
Az árfolyamrés kapcsán a Kúria jogegységi határozata egy az egyben megerősítette a Kásler ügyben hozott közelmúltbeli ítéletet, tehát ez nem okozott meglepetést. Ennek alapján a kormány mentőcsomagjának a része lehet az árfolyamrésből eredő többletterhek visszafizetése az adósok részére.
A Kúria döntéséből tehát közvetlenül nem következik semmilyen egyértelmű hatás a bankokra és az adósokra nézve, de a kormány ennek alapján belenyúlhat a szerződésekbe. Korábbi számításaink szerint az árfolyamrés visszatérítése szektorszinten 80-100 milliárd forintos veszteséget jelenthet, az egyoldalú kamatemelések utólagos korrekciója 3-400 milliárdot, az árfolyamrögzítés pedig (ha csak a lakáshitelekre vonatkozik) szintén 3-400 milliárdot. Az OTP esetében a potenciális veszteség a fenti sorrendben 20-30 milliárd, 70-80 milliárd ill. 70-90 milliárd Ft lehet. Ugyanakkor a kormánynak figyelembe kellene vennie a bankszektor teherviselési képességét is, a fenti terhek mindegyikét ugyanis a bankok nem bírják el.
A friss hírek alapján továbbra is fokozott óvatosság indokolt az OTP piacán, nem látok okot a vásárlásra. A folytatás a rövidesen várható kormányzati mentőcsomagtól függ
Lámpi Ferenc
Fiókvezető
Buda – Cash Brókerház Zrt
Veszprém
