Ez volt a huszonnegyedik egymásutáni mérséklés. A meglepetés jelentős volt, hiszen a piac még akár további óvatos csökkentéseket is elképzelhetőnek tartott. Erre utalt, hogy múlt héten a diszkontkincstárjegyek hozama 2% alá esett.
Eközben nem következett be érdemi változás a forint piacán sem, a csődkockázati mutatónk továbbra is négy éve nem látott alacsony szinten van, az infláció a mélyben az állampapírok pedig jól fogynak. Olyannyira, hogy az ÁKK már vissza is vett a tempóból. Alapvetően a nemzetközi környezet is támogató maradt, különös tekintettek az EKB lazító lépeseire.
Az ülést követő rendkívüli sajtótájékoztatón, illetve már az ott kiosztott közleményből is kiderült, hogy véget vet a példátlanul hosszú kamatcsökkentési ciklusnak a jegybank. Az indoklás így szól: "A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján és a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését, és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. Ezzel a kétéves, jelentős mértékű, 490 bázispontos lazítási ciklus véget ért. Előretekintve a makrogazdasági kilátások a tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak."
Az elért eredmények felsorolása mellett Matolcsy György jegybank elnök iránymutatást is adott. Szavai szerint 2015 végéig mindenképpen szeretnék tartani a mostani kamatszintet, az esetben, ha az inflációs cél nem kerül veszélybe. A irányadó ráta jövőjével kapcsolatban elmondta, hogy a monetáris tanács nem zárja ki egy újabb kamatcsökkentési ciklus elkezdését sem. Ez azonban nem látszik szükségesnek és indokoltnak a fejlett országok nagy jegybankjai felől várható kamatemelések tükrében. Az alapkamat emelése sem elképzelhetetlen, de erre 2015 után van nagyobb esély.
Az MNB tehát minél tovább szeretné minél alacsonyabb szinten tartani a rátát. Ez egyrészről saját gazdálkodása szempontjából is indokolt, értve ez alatt elsősorban a Növekedési Hitelprogram, illetve a kamatcserék költségeit. Másrészt a gazdasági kilátások szempontjából fontos, hogy a lakossági és a vállalti hitelezés hogyan alakul. A tartósan alacsony alapkamat segíti a további élénkülést, de az alapkamat nagysága mellett erre természetesen más, jegybanktól független fiskális tényezők is hatnak (pl.: bankszektor helyzete,kilátásai a devizahiteles mentőcsomag tükrében) a hitelezési aktivitásra. Ezeken felül érdemes még megemlíteni, hogy az alapkamat nagysága (és persze az átváltási árfolyam) határozza meg alapvetően azt, hogy a devizahitelek várhatóan jövő évben bekövetkező forintra váltása után mekkora teherrel, kamattartalommal kezdhetnek új éltet az érintettek.
Az államháztartás szempontjából fontos még, hogy az államadósság utáni kamatkiadásokat minél alacsonyabb szinten konzerválódjanak. Ez ugyanis segít az államháztartási hiányt 3% alatt tartani, illetve az államadásság kordában tartását, lehetőség szerint csökkentését is támogatja.
Lámpi Ferenc
Buda – Cash Brókerház Zrt
Veszprém
