Ennek során a bankok nemcsak saját, hanem más bankok ügyfeleit is megcélozhatják termékeikkel, ami fokozott versenyt generálhat és lenyomhatja a kamatokat. A bankoknak azonban a saját ügyfeleik felé mindenképpen ajánlatot kell tenniük, sőt „adott esetben a forintosítás kötelező is lehet”. A bankoknak fix kamatláb vagy BUBOR+fix kamatfelár mellett kell majd hitelt biztosítaniuk az ügyfelek számára.
A fentiek alapján egyelőre úgy tűnik, hogy piaci devizaárfolyamon történne a forintosítás, ugyanakkor az alkalmazható kamatokat így vagy úgy korlátoznák. A bankok közötti verseny erre önmagában aligha jelent megoldást, mivel eleve csak az ügyfelek illetve a meglévő hitelek egy része „piacképes”, főleg ha figyelembe vesszük a bevezetés előtt álló jövedelemarányos és hitelfedezeti korlátozásokat. A hitelek nagy részét tehát várhatóan kényszerből fogják forintosítani, szigorú szabályozási feltételek mellett.
Ezzel összefüggésben Rogán Antal ma bejelentette, hogy a Fidesz várhatóan november 4-én tárgyal a forintosításról és a fair bankokról szóló törvénytervezetről is. Utóbbi rögzítené a fogyasztóknak nyújtandó hitelek feltételeit, és szigorú szabályokhoz kötné a későbbi szerződésmódosítást. Valószínű tehát, hogy a fair bankokra vonatkozó törvényen keresztül korlátoznák a kamatokat és a későbbi kamatemelést a forintosított hitelek esetében is.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy nem árfolyamveszteséget, hanem kamatveszteséget kell majd elszenvedniük a bankoknak a forintosítás miatt, ami annyiból kedvezőbb, hogy hosszabb távon oszlik el. Ennek mértéke továbbra is kérdéses, jelen állás szerint az átváltási árfolyam helyett a kamatokra vonatkozó szabályokon múlik majd, hogy mennyit buknak a bankok.
További hírek érkeztek az ún. rossz bank (bad bank) koncepcióval kapcsolatban is. Nagy Márton szerint az eszközkezelő várhatóan a könyv szerinti érték alatt fogja megvenni a bankok rossz hiteleit, ugyanakkor ezzel a bankok nem feltétlenül járnak rosszul, mivel ezáltal javulhat a tőkehelyzetük. Az egyes bankok által megképzett céltartaléktól függ, hogy lesznek-e veszteségeik. A Portfolio.hu rögtönzött szavazása alapján a konferencia résztvevőinek 35%-a 100-200 milliárdos, 30%-uk pedig ennél is nagyobb veszteséget vár ennek kapcsán a bankrendszer szintjén.
Összességében elmondható, hogy továbbra is nagyon sok a nyitott kérdés a forintosítással és az ennek kapcsán várható veszteségekkel kapcsolatban, de az biztos, hogy ezt sem fogja szárazon megúszni a bankrendszer, és általában véve is szigorú (az eddigieknél is szigorúbb) szabályozási környezettel kell számolnia.
Ami az OTP-t illeti, a mindenkit érintő negatív hatásokon túl bizonyos szempontból akár nyertese is lehet az átalakulásnak. Tőkeerejét és kapacitásait kihasználva például a forintosítás során profitálhat a legjobb ügyfelek megszerzéséből, és a viszonylag alacsony forrásköltségeknek köszönhetően a mesterségesen lenyomott hitelkamatok is kevésbé érzékenyen érinthetik, mint a szektortársakat. A bad banknak történő (esetleges) eszközértékesítésnél is relatíve kicsi lehet az OTP vesztesége, figyelembe véve a magas céltartalékfedezettséget. A bankrendszer várható konszolidációs (összeolvadási, kivonulási) időszakának is az egyik nyertese lehet az OTP, bár itt a formálódó Posta-FHB-Takarékbank és takarékszövetkezetek (és esetleg MKB) csoportosulással is meg kell majd birkóznia.
Lámpi Ferenc
Fiókvezető
Buda –Cash Brókerház
