110 évvel ezelőtt kezdték el a balácai villagazdaság feltárását, illetve 30 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a főépület, valamint a hozzá tartozó régészeti park a nyilvánosság előtt. A VEAB-székházban tartott jubileumi konferenciához még egy évforduló társult, Palágyi Sylvia idén ünnepli 70. születésnapját.
Palágyi Sylvia 1967-ben fejezte be az ELTE Bölcsészettudományi karát régészet-történelem szakon, szakdolgozatát a római kori városépítészetből írta. Az egyetem elvégzése után a Bakony Múzeumba került, amelynek 40 éven keresztül volt munkatársa, 2002 és 2007 között a múzeumigazgatói feladatokat is elvállalta, ekkor vonult nyugdíjba.
Munkásságának egyik legfontosabb, központi szerepet betöltő része a balácai villagazdaság több évtizedig tartó feltárása, publikálása és nem utolsó sorban a feltárt emlékanyag bemutatása, az épületek rekonstrukciója volt.
A feltárásokat 1976-ban kezdte meg és ennek köszönhetően a gazdaság 17 épületét tárta fel. A főépület rekonstrukciója feltárása és rekonstrukciója során sikerült pontosítani az épület építési periódusait, az általa feltárt pincehelyiség gazdag leletanyaga pedig a villagazdaság életének tárgyi bizonyítékai, kiállításon való bemutatásuk egyúttal a látogatók számára is élményszerűvé teszik a hajdan itt élt elődök mindennapjait.
Kezdeményezésére 1984-ben, 30 évvel ezelőtt, a nagyközönség számára is megnyíltak Baláca kapui. Elkészült a főépület védőépülete, létrejött a régészeti park, helyreállították a falfestményeket, mozaikokat, később Veszprém megye római kori faragott köveinek bemutatására szolgáló kiállítóhely és egy további, közösségi foglalkozásokra szolgáló épület is elkészült. Nagy sikerű rendezvényeknek is otthont ad Baláca.
Munkásságát egyebek mellett Veszprém Gizella-díjjal, valamint Prima Primissima díjjal jutalmazta – ismertette a konferencia nyitóbeszédében S. dr. Perémi Ágota, a Veszprém Megyei Múzeum igazgatója.
Jelentős munkák folytak Balácán, amit számos elismerés is tükröz – fogalmazott Brányi Mária, Veszprém alpolgármestere. – A terület értékét mutatja turisztikai vonzereje, ami már a nemzetközi látogatókat is a térségbe vonzza – tette hozzá, majd köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki kivette részét abból, hogy a feltárásoknak köszönhetően közel kerülhessen hozzánk a múlt.
Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere szerint Baláca a település múltja, jelene és jövője egyaránt. Hangsúlyozta: az elmúlt években jelentős beruházások zajlottak, hogy még tartalmasabb tursiztikai látványossággá váljon a villagazdaság.
A Balaton-felvidék festői vidékén – az egykori Pannonia Provincia területén – 1904-ben földművesek bukkantak a szántóföldben rejtőző római kori földbirtok-központ maradványaira. A több tucat épület romjának feltárása régészeti sikertörténet. A villagazdaság Közép-Európa egyik legjelentősebb római kori emléke, a birtokközpont egykoron közel tíz hektárnyi területet foglalt magába. A konferencián hazai és nemzetközi kutatók idézték fel a római kor és Baláca történetét.




